Pesti Srácok

Nem kérnek a magyar gazdák a versenyhátrányt okozó brüsszeli diktátumból

Nem kérnek a magyar gazdák a versenyhátrányt okozó brüsszeli diktátumból

Az EP javaslatai jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak, közben előnyt adnak az Európai Unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek, ezért petíció aláírásával erősíthetik meg a magyar gazdák az őket képviselő tagállamok álláspontját az új uniós agrárpolitikáról. A tét óriási, mivel a hazai és európai baloldali parlamenti képviselők javaslata veszélyezteti az európai polgárok egészségét, az intézkedések emellett jelentős élelmiszerár-emelkedést vonnának maguk után – mutatott rá a Magyar Nemzet.

Petíciót indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz): az Európai Parlament elsősorban baloldali és liberális képviselőinek új - uniós agrárpolitikára tett javaslatainak elutasításához várják a gazdák támogatását. A hazai termelőket képviselő szervezetek ezért a petíciót aláíró gazdákkal felszólítják az Európai Parlamentet, hogy ne okozzanak versenyhátrányt az európai gazdáknak, ezzel tegyék lehetővé a magyar gazdák számára is, hogy továbbra is kiváló minőségű élelmiszerek előállításával járuljanak hozzá az európai és a magyar emberek egészséges életéhez. A várt kompromisszum helyett kudarcba fulladt a botrányoktól sem mentes május végi, háromoldalú – agrárminiszterek tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament – uniós csúcstalálkozó az új közös agrárpolitikáról.

Az EP túlterjeszkedett a hatáskörén

Nagy István agrárminiszter a lapnak elmondta, a második tárgyalási nap éjszakáján az Európai Parlament új javaslattal állt elő, amely a korábbi, tagállamokkal megkötött részmegállapodásokat sem tartalmazta, ellenben olyan elemeket igen, amelyek Frans Timmermans bizottsági zöldalelnök túlzó és irreális elképzeléseit fogalmazták meg.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a magyar agrárminiszter.

Irreális elvárások

Az Európai Bizottság, így az EP javaslatai és az abban foglalt stratégiák irreális elvárásokat támasztanak a gazdákkal szemben azért, hogy a szervezetek minél zöldebbnek tűnjenek, a klíma- és éghajlatvédelmi ambícióikkal nagyobb népszerűségre tegyenek szert. A parlamenti javaslattal tovább csökkenne a hagyományos területalapú támogatások összege, vagyis felborulna a versenyképesség és a klímaváltozás kezelése közötti arány. Szintén vita tárgya az érzékeny ágazatok, például az állattartók vagy a zöldség-gyümölcs termesztők támogatása. A tagállamok megtartanák a termeléshez kötött támogatások jelenlegi mértékét, míg az EP csökkentené azt. Szintén elutasítják a kistermelők nagyobb támogatását. A nemzetek viszont azt javasolják, hogy a kistermelők tíz hektár alatt arányaiban nagyobb támogatásban részesüljenek. A parlament azt is hangoztatja, hogy mindenkinek vállalásokat kell tennie, így csak az öt hektárnál kisebb területtel rendelkezők mentesülnének több új előírás alól.

Versenyhátrányba kerülnének az európai termelők

Az EP által erőltetett intézkedések bevezetése komoly versenyhátrányba hozná Európa termelőit. Ennek oka, hogy a globális viszonylatban legszigorúbb állatjóléti és növénytermesztésre vonatkozó előírásokat tovább szigorítaná, ellenben az uniós döntéshozók hallani sem akarnak arról, hogy ezeket a szigorú elvárásokat kiterjesszék az unió határain kívülre. A harmadik országokban az itteninél lényegesen olcsóbban előállított, kevésbé szigorú elvárásoknak megfelelő import teret nyerne az európai piacon. A folyamat jelentős élelmiszerár-emelkedéshez vezetne, sok európai polgár pedig csak a szigor mellőzésével termelt importárut tudná megfizetni. A NAK és a Magosz által indított petíció tehát nemcsak a gazdákat, hanem mindenkit érint.

Gazdaellenes magyar baloldal

A magyar baloldali képviselők is a gazdaellenes brüsszeli agrárdiktátum mellett állnak. Az Európai Parlament alelnöke, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára egyszer sem szólalt fel a javaslat ellen, a magyar gazdák érdekében. Sőt, a DK a programjában nyíltan vállalja, hogy Magyarországon teret kell nyerniük a nagy agrárvállalatoknak, és azonnal meg kell szüntetni a külföldiek termőföldvásárlási moratóriumát is.

A gyurcsányisták támogatják a génmódosított növénytermesztést

A Gyurcsány-párt a programjában szó szerint hitet tesz a génmódosított növénytermesztés mellett, és úgy véli, az a jövő. A Jobbik korábban még az alaptörvényben rögzítette volna, hogy a magyar termőföldnek hazai tulajdonban kell maradnia, most viszont a párt beállnak a baloldali politikusok mögé, akik ennek szöges ellentétét tervezik megvalósítani. Nagy István agrárminiszter korábban arra figyelmeztetett: a baloldalnak a kormány iránt érzett gyűlölete mindent felülír. Leghőbb vágyuk, hogy elégedetlenség legyen, és a kormány akár már a választások előtt megbukjon.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.