Pesti Srácok

Potápi Árpád: a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát

Potápi Árpád: a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát

A trianoni békediktátum aláírása után százegy évvel Magyarország Közép-Európa legnagyobb, legerősebb nemzetévé vált – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Zalaegerszegen, a nemzeti összetartozás napja alkalmából épített székelykapu avatásán. Potápi Árpád János arra hívta fel a figyelmet, hogy a népművészeti remekmű szimbolikája ma is számos fontos üzenetet hordoz.

– fogalmazott. Kiemelte, hogy a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: az elmúlt tíz évben a magyar kormány munkahelyeket teremtett, támogatta az értékteremtő, értékmegőrző vállalkozásokat, fenntarthatóvá tette a magyar intézmények és szervezetek működését. Bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemek, templomok és közösségi terek épültek. Potápi Árpád János megköszönte a zalaegerszegi polgároknak és a város vezetőinek, hogy megőrzik és közvetítik a nemzeti értékeket.

Galbavy Zoltán fideszes önkormányzati képviselő köszöntőjében beszámolt a városban zajló fejlesztésekről. Elmondta, hogy számos új köztéri alkotás díszíti a város tereit, megújultak a templomok és az egyházi épületek.

A Rózsák terén felavatott székelykaput – az erdélyi Esztány Zsolt alkotását – Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere az árva gyermekeket gondozó Csibész Alapítványnak ajándékozott csíksomlyói kúria és a szomszédságában álló Kegytemplom díszének szánta. A megrendelésre Fodor Imre halála miatt már nem kerülhetett sor; a kaput a zalai megyeszékhelyen, az 1942-ben erdélyi stílusban emelt református templom, az evangélikus lelkészi hivatal és a római katolikus kálváriatemető közti területen állították fel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.