Pesti Srácok

Potápi Árpád: a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát

Potápi Árpád: a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát

A trianoni békediktátum aláírása után százegy évvel Magyarország Közép-Európa legnagyobb, legerősebb nemzetévé vált – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Zalaegerszegen, a nemzeti összetartozás napja alkalmából épített székelykapu avatásán. Potápi Árpád János arra hívta fel a figyelmet, hogy a népművészeti remekmű szimbolikája ma is számos fontos üzenetet hordoz.

– fogalmazott. Kiemelte, hogy a magyar kormány tizenegy évvel ezelőtt új alapokra helyezte a nemzetpolitikát.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: az elmúlt tíz évben a magyar kormány munkahelyeket teremtett, támogatta az értékteremtő, értékmegőrző vállalkozásokat, fenntarthatóvá tette a magyar intézmények és szervezetek működését. Bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemek, templomok és közösségi terek épültek. Potápi Árpád János megköszönte a zalaegerszegi polgároknak és a város vezetőinek, hogy megőrzik és közvetítik a nemzeti értékeket.

Galbavy Zoltán fideszes önkormányzati képviselő köszöntőjében beszámolt a városban zajló fejlesztésekről. Elmondta, hogy számos új köztéri alkotás díszíti a város tereit, megújultak a templomok és az egyházi épületek.

A Rózsák terén felavatott székelykaput – az erdélyi Esztány Zsolt alkotását – Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere az árva gyermekeket gondozó Csibész Alapítványnak ajándékozott csíksomlyói kúria és a szomszédságában álló Kegytemplom díszének szánta. A megrendelésre Fodor Imre halála miatt már nem kerülhetett sor; a kaput a zalai megyeszékhelyen, az 1942-ben erdélyi stílusban emelt református templom, az evangélikus lelkészi hivatal és a római katolikus kálváriatemető közti területen állították fel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!