Pesti Srácok

Újságírók és politikusok után nyomozott az amerikai kormány az Apple és a Google segítségével

Újságírók és politikusok után nyomozott az amerikai kormány az Apple és a Google segítségével

Az Apple hetente négyszáz, vagyis fél év alatt körülbelül tízezer adatkérést kap az amerikai hatóságoktól, melyeknek nagyjából az ötöde ellen én kifogással. Ez a szám csupán egy vállalaté, és még hozzá csatlakozik a Google, aki 2020 első felében negyvenezer hasonló megkeresést kapott, de a vállalati ügyfeleivel kapcsolatos néhány száznak több mint a felét visszautasította az amerikai hírszerzés nagy bánatára. A raketa.hu összeállításából kiderül az is: amikor Donald Trump korábbi amerikai elnök megpróbálta kideríteni, miként szivárognak ki titkos információk újságírókhoz, az amerikai Igazságügyi Minisztérium az Apple-től, a Microsofttól és a Google-től is kért információkat, majd évekig arra kötelezte a vállalatokat, hogy hallgassanak erről.

A The New York Times cikke szerint az Apple 2018 februárjában kapott egy olyan idézést, amely alapján százkilenc email címhez és telefonszámhoz kapcsolódó információkat kellett átadnia. A Microsoft egy 2017-es esetről számolt be, amikor egy személyes email fiókkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat. A Google-t mindeközben négy, a Times-nál dolgozó riporterről faggatták. Az Apple képviselői azt állítják, hogy nem tudtak arról, hogy legalább két törvényhozóról is adtak át így adatokat, hiszen csak most léphettek az érintettekkel kapcsolatba - az egyikük a Képviselőház Hírszerzési Bizottságának az egyik vezetője, Adam B. Schiff volt, a másikuk Don McGahn, a Fehér Ház jogásza. Cupertino "előfizetői információkat" adott át, "tartalmat, például e-maileket vagy képeket nem". A Microsoft nem tudni, hogy kiről szolgáltatott adatokat, de a redmondi vállalat is csak most értesíthette a fiók tulajdonosát, miután a hatóságok többször meghosszabbíttatták azt a bírósági határozatot, amely megtiltotta, hogy az ügyről bárkinek nyilatkozhassanak – írja a rakéta.hu.

– nyilatkozta a Microsoft a Gizmodónak. Azt nem tudni, hogy a politikusokkal kapcsolatos információszerzéssel a Google-t is megkereste-e az igazságügy, de az biztos, hogy a Times négy újságírójának e-mail naplófájljait szerették volna megkapni Mountain View-ból – írja a rakéta.hu. A cég arra tudott hivatkozni, hogy mivel a Times az ügyfelük, hiszen ők biztosítják a vállalati levelezésük infrastruktúráját, az Igazságügyi Minisztérium közvetlenül a kiadóhoz kell, hogy forduljon az adatokért, ahogyan azt a minisztérium saját irányelvei előírják. A Times azt írja, hogy a nagyobb szivárogtatásokkor Obama elnök alatt is történtek ilyen adatkérések, míg Joe Biden szerint a riporterek forrásai után így nyomozni egyszerűen rossz.

PestiSracok facebook image

Forrás: rakéta.hu ; Fotó: kentucky.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.