Pesti Srácok

Továbbra is a CDU/CSU a legnagyobb támogatottságú politikai erő Németországban

Továbbra is a CDU/CSU a legnagyobb támogatottságú politikai erő Németországban

Továbbra is a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a legnagyobb választói támogatottsággal rendelkező politikai erő Németországban – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából heti rendszerességgel készített Trendbarometer nevű kutatás új adatai szerint a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő CDU/CSU növelte előnyét a Zöldekkel szemben, és a jobbközép pártszövetség kancellárjelöltje, Armin Laschet majdnem beérte a baloldali irányultságú ökopárt jelöltjét, Annalena Baerbockot. A CDU/CSU országos választói támogatottsága egy hét alatt két százalékponttal emelkedett, így a szavazatok 27 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. A Zöldek két százalékponttal gyengültek, így 22 százalékon állnak. Az ellenzéki párt előzőleg öt héten át folyamatosan vezetett a Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felméréssorozatban. A CDU/CSU június elején szerezte vissza az első helyet.

A Bundestag többi pártjának támogatottsága nem változott. A CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) 14 százalékra számíthatnak, az ellenzéki oldalon pedig a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) 9 százalékon, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 6 százalékon, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 14 százalékon áll. A Zöldek gyengülésében a kancellárjelölt melléfogásainak is lehetett szerepük. Annalena Baerbockot az utóbbi napokban leginkább a hivatalos életrajzában kimutatott pontatlanságok miatt bírálták. A dokumentum több részét módosították: például jelezték, hogy nem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságában (UNHCR) visel tagságot, hanem az UNO-Flüchtlingshilfe nevű egyesületben, amely az UNHCR-nek szervez pénzgyűjtő akciókat Németországban. Annalena Baerbock személyes támogatottsága is gyengült. Ha a németek közvetlenül választhatnának kancellárt, a Zöldek jelöltje 21 százalékos eredményt érne el. Ez 3 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbi 24 százalékhoz képest. Armin Laschet támogatottsága 20 százalékos, egy százalékponttal emelkedett. A harmadik kancellárjelölt, az SPD-s Olaf Scholz 16 százalékon áll, 2 százalékponttal erősödve.

Forrás: MTI; Fotó: EPA/SEAN GALLUP

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.