Pesti Srácok

Trump a mexikói határhoz látogat

Trump a mexikói határhoz látogat

Bár a Biden-adminisztráció mindent megtesz, hogy eltörölje elődei eredményeit, többek között az illegális bevándorlást jelentősen lelassító határfalat is le kívánja bontani, vannak még, akik komolyan foglalkoznak a valós problémákkal. Ilyen Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója, aki kiállt a kerítés szükségessége mellett. Hozzá csatlakozik Donald Trump volt elnök, aki június végén látogatást tesz a mexikói határnál.

– fogalmazott Trump a közleményében. Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) jelentése szerint egyedül májusban több mint száznyolcvanezer illegális migránst vettek őrizetbe az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ez újabb történelmi rekord. A közel kétszázezer letartóztatás egyszázalékos növekedést jelent áprilishoz képest. Texas állam kormányzója már április közepén felszólította Joe Biden jelenlegi, demokrata párti elnököt, hogy állítsa vissza elődje bevándorlási intézkedéseit, ugyanis ez lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy megfékezzék az illegális bevándorlók áramlását az Egyesült Államok déli határánál.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott akkor a republikánus politikus. Hozzátette, hogy Texas állam folytatja a falépítést a texasi–mexikói határon. Szakértők szerint Joe Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte Donald Trump "Maradj Mexikóban" nevű programját, amely ezidáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják bevándorlási kérelmüket. Biden ezenkívül leállította a – szintén Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata párti elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, amelynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba. A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba történt belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Ezek a létesítmények azonban gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és a kormányzat nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a déli határra.

Biden március végén megbízta alelnökét, Kamala Harrist a bevándorlás okozta válsághelyzet megoldásával. Harris sokáig nem látott munkához – mind a mai napig nem járt az amerikai lapokban válságövezetként leírt amerikai–mexikói határon sem –, de a múlt héten Mexikóba és Guatemalába utazott, ahol arra kérte a bevándorlókat, hogy "ne menjenek az Egyesült Államokba". E kijelentései miatt az alelnök bírálatokat kapott a demokrata párt úgynevezett progresszív szárnyától.

– fogalmazott a volt elnök.

Szakértők szerint Trump határlátogatása azt példázza, hogy a volt elnök fokozza nyilvános szerepléseinek számát, amely arra is utalhat, hogy versenybe száll a 2024-es elnökválasztáson. A volt elnök a hónap elején egy észak-karolinai republikánus rendezvényen beszélt, és előreláthatólag június 26-án Ohióban, valamint július 3-án Floridában tart gyűlést.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.