Varga Judit: az erős nemzetek erős Európájában hiszünk
Az erős nemzetek erős Európája mellett tett hitet Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Országházban, a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján elmondott beszédében.
Mi, magyarok az erős nemzetek erős Európájában hiszünk – mondta a politikus, emlékeztetve arra, hogy Robert Schuman, az EU egyik alapító atyja is olyan Európában hitt, amely nem helyezi szembe egymással a különböző nemzeteket, hanem azt hirdeti, hogy az erős Európa és az erős nemzetek elválaszthatatlan egységet képeznek. A miniszter megjegyezte: vannak olyan erők, amelyek kizárólag a megosztásban, a tagállamok egymás ellen fordításában, illetve egy nemzetek nélküli Európában, arctalan multikulturális masszában látják Európa jövőjét. Az én meggyőződésem azonban az, hogy egy ilyen Európa soha nem lesz képes működni, soha nem lehet sikeres – jelentette ki, és zenei hasonlattal alátámasztva gondolatát úgy fogalmazott, egy nemzetek nélküli Európa olyan, mint a klasszikus zene Mozart, Schumann vagy éppen Bartók nélkül. Varga Judit kiemelte, nagy öröm, hogy a járvány ellenére a szokásosnál több, ötvenöt pályamű érkezett, és a pályaművek megmutatták, hogy a fiatalok kellő szellemi tőkével és megfelelő tudományos kelléktárral rendelkeznek, hogy átlássák az unió nagyon bonyolult folyamatait. A miniszter emlékeztetett: május 9-én indult útjára az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, amelyben minden uniós állampolgár elmondhatja véleményét. Hozzátette: ahhoz, hogy megértsük az EU működését, két készségre van szükség, egyrészt tudni kell mélyen elmerülni egy-egy szakpolitikai témában, ugyanakkor meg kell tudni érteni az összeurópai folyamatokat is. Mint mondta, ez a kettős látásmód a jellemző a beadott pályaművekre.
Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének helyettes vezetője hangsúlyozta: szükség van az olyan fiatalokra, mint a díjazottak, akik tudományos szinten is foglalkoznak az Európát érintő kérdésekkel, és így a továbbiakban Európa jövőjének építészeivé válhatnak. Európa folyamatosan alakul, épül, és soha nem fogunk elérni egy olyan pontot, amikor hátradőlhetünk, hogy elkészült a közös európai rendszerünk – mondta, hozzátéve, hogy nehéz huszonhét tagállam és négyszázmillió európai polgár között olyan kompromisszumot kovácsolni, amivel mindenki elégedett lenne. Mindannyiunk érdekének nevezte, hogy az EU jól reagáljon a kihívásokra, de - mint hozzátette - komoly szakmai viták folynak arról, hogy melyik út a legjobb a kihívások leküzdéséhez. A viták egyik kulcskérdése, hogy mi az, amit inkább közösen, európai szinten kell megoldani és mi az, amit a szubszidiaritás szellemében nemzeti, helyi szinten – jegyezte meg. A díjakat Varga Judit és Felix Bubenheimer mellett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke adta át. A pályázatot huszonhetedik alkalommal hirdették meg, és idén is számos pályamű érkezett anyaországi és határon túli, harminc évnél fiatalabb magyar hallgatóktól. A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte. A nyertesek pénzjutalomban és informatikai utalványban részesültek, kedden az első három helyezett és a két különdíjas pályamunka készítői vehették át díjukat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
