Pesti Srácok

A szlovák külügyminiszter szerint példás a magyar oltási kampány

A szlovák külügyminiszter szerint példás a magyar oltási kampány

Ivan Korcok szlovák külügyminiszter méltatta a koronavírus-járvány elleni magyar küzdelmet, példásnak minősítette a magyar oltási kampányt, bírálta és veszélyesnek nevezte az álhírek terjesztését kedden a közép-csehországi Melníkben. Ivan Korcok szerint az oltás ingyenes kilépő a pandémiából a szabadságba.

Feltette a kérdést polgártársainak: miért hisznek az értelmetlen híreknek ahelyett, hogy védenék saját magukat és közeli hozzátartozóikat. A koronavírus-elleni vakcinákat érintő álhíreket Korcok középkori sötétségnek minősítette.

- jegyezte meg a szlovák külügyminiszter. Leszögezte: ez a helyzet kényszerítette a kormányt arra, hogy hétfőtől kezdve megszigorítsa a határellenőrzéseket, ennek alapján minden Szlovákiába érkező be nem oltott személy karanténköteles.

PestiSracok facebook image

- állapította meg a találkozón a magyar, a cseh, az osztrák, a szlovén és a szlovák külügyminiszter. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy erős és hatékony közép-európai együttműködés szükségességét hangsúlyozta.

- emelte ki. Szijjártó Péter rámutatott a koronavírus elleni oltás fontosságára és az ezzel kapcsolatos hamis hírek terjesztésének veszélyességére, az álhíreket gyártók felelősségére.

- jelentette ki a házigazda Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter.

Bejelentette: miután fenyeget a járvány negyedik hulláma, a melníki tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy koordinációs csoportot hoznak létre a hatékonyabb intézkedések és a gyorsabb, jobb információcsere érdekében.

- indokolta a döntést a cseh diplomácia vezetője.

Anze Logar szlovén és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter támogatta a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozását. A miniszterek egybehangzóan fontosnak minősítették a régió országainak gazdasági együttműködését is.

A cseh kezdeményezésre megvalósult tanácskozáson Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - az úgynevezett Közép-Európai Ötök (C5) - külügyminisztere vett részt. A miniszterek elsősorban a koronavírus-járvány elleni küzdelem tapasztalatairól, a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásának elősegítéséről, valamint a Keleti Partnerség országaival folytatott együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről cseréltek véleményt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.