Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: a magyarok nem kérnek az Európai Egyesült Államokból

Alapjogokért Központ: a magyarok nem kérnek az Európai Egyesült Államokból

Nem jelentheti a nemzeti értékek feladását az európai integráció támogatása, a legfontosabb EU-s döntéseket pedig a tagállami vezetőknek kell közösen meghozniuk a magyarok szerint – derül ki az Alapjogokért Központ legfrissebb közvélemény-kutatásából. Közleményükben hozzáteszik, a megkérdezettek túlnyomó többsége úgy látja, a nemzeti értékek melletti kiállás fontosabb a magyarok számára, mint az európai integráció.

Az elemzésben arról írnak, az Európai Unió jövőjéről szóló vita egyik kulcspontja, váljon-e Európa egy nemzetek felett álló birodalmi jellegű Európai Egyesült Államokká, vagy a nemzetekre támaszkodó, azokat tiszteletben tartó szervezet legyen. A kutatás szerint a választókorú magyar lakosság 74 százaléka szerint fontos, hogy az EU-s döntéseket az állami vezetők hozzák közösen a továbbiakban is, míg a megkérdezettek csupán 15 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással.

– hangsúlyozzák.

PestiSracok facebook image

A kutatás szerint szintén túlnyomó többségben voltak azok, akik szerint az európai integráció nem jelenti azt, hogy az egyes tagoknak a nemzeti értékeiket fel kellene adniuk. Tízből közel heten (68 százalék) helyezkedtek erre az álláspontra és mindössze a válaszadók 17 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét.

– emelik ki elemzésükben, hozzátéve, az állami szuverenitás melletti kiállással is szimpatizál a magyar felnőtt társadalom kétharmada (65 százalék), akik szerint az európai döntéshozatalban növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét.

Az Unió jövőjéről szóló vitasorozat egyik központi kérdése az is, hogy milyen veszélyek fogják az európai kontinenst fenyegetni a jövőben. A magyar emberek kétharmada szerint (66 százalék) az egyik ilyen fenyegetést a tömeges migráció jelenti majd, míg 27 százalék szerint nem lesz jelentős a bevándorlás a jövőben.

Forrás: Alapjogokért Központ; fotó: MTI, a kép illusztráció

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.