Amennyiben nincs a pandémia, az Európára nehezedő migrációs nyomás a tavalyi évben is növekedett volna
2021 várhatóan az átmenet éve lesz a vészhelyzet és a bizonytalan új normalitás között – legalábbis az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex szerint. Az ügynökség az ez évre vonatkozó, a napokban közzétett kockázatelemzésében a koronavírus-járvány okozta globális folyamatoknak az öreg kontinensre gyakorlott hatását igyekezett bemutatni, méghozzá a migráció tekintetében.
A jelentés alapján tavaly százhúszezer illegális határátlépést regisztráltak az Európai Unió külső határainál, ami 2013 óta a legalacsonyabb szám, azonban az uniós tagállamokba érkező illegális bevándorlók számának 2019-ig tartó exponenciális növekedéséből azt a következtetést lehet levonni a Frontex szerint, hogy amennyiben nincs a pandémia, a kontinensre nehezedő migrációs nyomás a tavalyi évben is növekedett volna a külső határokon. Az illegális határátlépések csökkenését bemutató számadatokat és statisztikákat tehát kizárólag a világjárvánnyal való összefüggésben lehet értelmezni, a migrációs folyamatok globálisan érezhető lelassulása ugyanis enélkül téves következtetésekhez vezethet – írja a Magyar Nemzet. A Frontex kockázatelemzéséből az is kiderült, hogy miközben a világ lelassult, az emberkereskedő-hálózatok tovább gyarapodtak: az ügynökségnek közel kilencezer új emberkereskedőről van tudomása, ami 19 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest, ráadásul a világjárvány egyfajta mellékhatása, hogy a hamisítható okiratok kínálatában már az oltási igazolványok, illetve a feketepiacra kijutott vakcinák is megjelennek. A határ- és partvédelmi ügynökség szerint ez a jelenség velünk is marad mindaddig, amíg a koronavírus-vakcinákra van kereslet. A jelentés kitért arra is: továbbra is nagy a migrációs nyomás a kelet-mediterrán útvonalon, a Nyugat-Balkánon és bizonyos mértékben a kelet-európai szárazföldi határokon. A Világbank becsléseire hivatkozva a Frontex arról számolt be, hogy a világjárvány következtében körülbelül 88 és 115 millió fő közöttire becsülhető azok száma, akik extrém szegénységnek vannak, illetve lesznek kitéve rövidesen. Jelentős számú migráns érdeklődik az európai úti célok iránt, miközben a koronavírus következtében Afrika számos részét súlyos gazdasági válság sújthatja a jövőben. A Frontex a népesedési adatokat a fenti trendekkel együttesen értelmezi: csak a szubszaharai övezetben ma 1,1 milliárd ember él.
A Magyar Nemzet megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet: fontos tény, hogy a fekete kontinensen egyelőre a lakosságnak körülbelül a 2,5 százalékát oltották be a vírus ellen. Az is tény, hogy az illegális útvonalakon továbbra is folyamatosan érkeznek a migránsok az unió területére Afrikából. Ebből pedig következik, hogy Európának fogalma sincs, mivel áll szemben – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi György szerint ebből a szempontból kulcsfontosságú szerepe van Líbiának.
Az észak-afrikai ország ontja a migránsokat Európa felé. Ahogy az ország egykori diktátora, a 2011-ben megbuktatott és meggyilkolt Moammer el-Kadhafi egyszer fogalmazott: ha engem egyszer megöltök, megindulnak Európa felé a migránsok. Az élet igazolta a szavait. December 24-én ugyan elnökválasztást és parlamenti választásokat is tartanak az észak-afrikai országban, azonban a mai napig nincs előrelépés a Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornok és a Tripolit ellenőrző egységkormány (hivatalosan: Nemzeti Egyetértés Kormánya, GNA) közötti hatalmi vákuum rendezését illetően, mégpedig azért, mert a szemben álló felek mögött álló nagyhatalmak a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni. Márpedig amíg Líbiában a hatalmi helyzet rendezetlen, addig az Európai Unió jóformán védtelen az Afrika felől az öreg kontinensre nehezedő migrációs nyomás ellen
– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzáfűzte, az afrikai országokról Európára nehezedő migrációs nyomás tekintetében egyébként azt fontos megjegyezni, hogy a fekete kontinens népességi aránya évtizedekig, sőt évszázadokig változatlan volt. Ez annyit jelent, hogy minden családban volt és van nyolc-tíz gyermek, de ezekből átlagosan kettő érte meg a felnőttkort, azonban az egészségügyi reformok hatására egy óriási változás ment végbe. A legnagyobb népességrobbanás egyértelműen a nyugat-afrikai Nigerben tapasztalható, ahol a hatvanas évekhez képest a hetvenszeresére nőtt a lakosság száma – utalt Nógrádi György az afrikai országok lakosságának elvándorlást kiváltó okaira.
Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/EPA/Katia Hrisztodulu
