Letarolta az LMBTQ–kommandó Svájcot, ahol már a gyermekek számára is Pride-ot szerveznek

Ahogy arról a swissinfo.ch beszámol, a francia vagy belga oktatási intézményekhez hasonlóan a svájci iskolákban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ún. LMBTQ érzékenyítésre. A portál szerint a feltörekvő és országos hálózattal rendelkező ABQ Egyesület (szlogenje: „Gay leadership” azaz „meleg vezetőszerep”) már a 1990-es évek végén kidolgozta iskolai érzékenyítő projektjét, „érzékenyítő” szakemberei (azaz az aktivisták, másképpen svájci kifejezéssel „LGBTQI+ kommandó”) évente 35 iskolát látogatnak meg Berne, Fribourg és Jura kantonokban.

Érzékenyítő „civilek”

Az ABQ egyesület (az iskola ABC-re utaló rövidítésben a „Q” „queer”-t (azaz minden, a heteroszexuálistól eltérő gender identitást) jelent. Iskolai projektjük kapcsolatban és átfedésben áll más LMBTQ iskolai projektekkel, úgy mint a GLL (Közép-Svájcban), a Comout (Kelet-Svájcban) és az Anyway (Bázel kantonban) programjaival, valamint a Svájci Transzneműek Hálózatával is (Transgender Network Switzerland) szoros együttműködést alakítottak ki. Utóbbi, ahogy neve is mutatja, a transzneműeket összefogó egyesület, sajátossága, hogy nem csak iskolai projektekkel „érzékenyít”, hanem különleges érzékenyítő „műhelyeket” is működtet a transzneműekre, a homoszexuálisokra vagy a biszexuálisokra irányulóan.

A Soros-hálózathoz köthető ernyőszervezet

Az említett egyesületek, gyakran a Soros-hálózathoz köthető civilszervezetek mellett létezik egy mindent átfogó, ernyőszerű LMBTQ egyesület is, a „Network”, amely az LMBTQ közösséghez tartozó vezető beosztású menedzsereket, művészeket, közszolgálatban dolgozó vezetőket fogja át, és számos nagyobb svájci városban rendelkezik fiókszervezetekkel. A „Network” óriási befolyással rendelkezik a svájci munkaerőpiacon. Hogy kit vesznek fel valahova és kit nem. Tagjai önkéntes alapon vesznek részt többek között az „érzékenyítésben” is, nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn vagy épp a „Network Mag” kiadvány szerkesztőségét működtetik.

Reklámozzák a melegek identitását

Gyerekek előtt tesznek vallomást melegek arról, hogy milyen jó bevallani azt, ha valaki meleg. Ami az iskolai érzékenyítést illeti, az ABQ egyesület képviselői elsősorban a „coming out”-ot, azaz annak nyilvános kinyilvánítását tekintik meghatározónak, hogy valaki vallomást tesz arról, hogy a saját neméhez vonzódik. Éppen ezért tulajdonítanak óriási jelentőséget annak a „missziónak”, hogy az LMBTQ közösséghez tartozók az iskolákban, 14 éves diákok előtt tesznek tanúbizonyságot arról, hogyan lettek az LMBTQ közösség tagjai, hogyan ébredtek rá arra, hogy saját nemükhöz vonzódnak és hogyan történt meg ez az „átalakulás” egészen pontosan. És hogy utána milyen jó dolog melegnek lenni. A vallomásokon keresztül, arra is sor kerül, hogy a transz, a „gender-átmenet”, a non-bináris vagy az inter-szexualitás fogalmait és eseteit is alaposan elmagyarázzák. A diákokat arra kérik, hogy egyfajta „műhelymunka” keretében írják le, mi az, ami zavarja őket, az LMBTQ csoportokkal kapcsolatban, majd a „szakértők” ezeket megválaszolják az osztály előtt. Mirco Droz, gender-ügyi aktivista szerint a svájci kisiskolások jól informáltak az LMBTQ közösségekről, de általában rendkívül meglepődnek akkor, amikor arról értesülnek, hogy bizonyos országokban a homoszexuálisokat börtönbüntetés fenyegeti.

LMBTQ kommandó

A swissinfo.ch portálon részletesen leírják, hogyan néz ki egy iskolai érzékenyítő foglalkozás, amelyből csak az ABQ egyesület mintegy 60 órát tart évente. Az egyesülethez tartozó „szakemberek” („LGBTQI+ kommandó”) kitelepülnek az adott iskolába és érzékenyítő foglalkozásokat tartanak a diákoknak. A cél az, hogy minél több diákot érjenek el és minél többen találkozzanak, beszélgessenek az egyesület leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender, interszexuális vagy éppen queer tagjaival. Hélène Fournier, az ABQ társelnöke. Nézzünk egy átlagos érzékenyítő napot: „Hélène Fournier-t ma Ivana Soraya és Yaron kísérik el, hogy egy alig több, mint 3000 fős falu 14-15 éves diákjaival találkozzanak. Az ABQ aktív tagjai 20 és 30 év közöttiek, éppen azért, mert, ahogy Hélène Fournier fogalmaz „fontos, hogy ha fiatalokhoz beszélünk, mi is azok legyünk. Így az iskolások is könnyebben el tudják helyezni fejben az „érzékenyítőket”.

Elszeparálják a fiúkat a lányoktól

A bemutatkozást követően a diákokat szétválasztják lány és fiú csoportra. Hélène Fournier szerint erre azért van szükség, mert a „fiúk ebben az életkorban (14-15 éves gyerekekről beszélünk) össze-vissza bohóckodnak, csak, hogy felhívják magukra a lányok figyelmét. De azt is megfigyeltük, hogy így a lányok is bátrabban kérdeznek, ugyanakkor a gyerekek bármelyik csoportot választhatják, ha ehhez van kedvük, teszi hozzá az „érzékenyítő kommandó” vezetője.

Kérdések és válaszok

A gyerekek gyakori kérdései között szerepel, hogy a homoszexuális párok esetében milyen a szerepelosztás, azaz ki a férfi és ki a nő a párkapcsolatban…” Ahogy Hélène magyarázata hangzik, az azonos nemű párok esetében nincs szükség arra, hogy valaki a férfi és valaki a nő szerepét játssza.

- viccelődik az ABQ egyesület társelnöke a gyerekekkel. Ezután a névtelenül feltehető kérdések következnek, például olyan, hogy

vagy

Az érzékenyítőknek a legintimebb kérdésekre is válaszolniuk kell, informatív, a kérdezőt megerősítő jelleggel.

Coming out-ok prezentálása

Ezt követően az „érzékenyítés” egyik kulcs momentuma következik, a coming out-ok prezentálása, jelen esetben Hélène és az alig 20 éves Yaron coming outjának részletes ismertetése. Az előadások lényege, hogy nagyon jó dolog nem heteroszexuálisnak lenni, és ha a 14 éves gyerekek közül valaki kicsit is így érzi, beszéljen erről gyorsan nyilvánosan, merjen ne heteroszexuálisnak lenni, és utána már minden jó lesz, hiszen kifejezetten jó dolog a nem heteroszexuális élet.

Szerepjátékokkal is népszerűsítik a másságot a gyerekek körében

Az iskolai érzékenyítő szervezetek a két legnagyobb nyelvi közösségre, a német és francia nyelvekre specializálódtak. A politikai profillal rendelkező egyesületek mellett működnek kizárólag az iskolai projektekre és érzékenyítésre specializálódott szervezetek, mint amilyen a fent bemutatott ABQ is. Az ABQ mellett a GLL (Gleichgeslelechtliche Liebe Leben: Élő azonos nemű szerelem) civilszervezet német nyelvű érzékenyítő iskolai programokat dolgozott ki és hajt végre, workshopokat szervez és kész modulokat kínál az iskolák számára, az alábbi tematikai rendben: (1) játékos bevezetés a másság témájába; (2) Infóblokk: kifejezések, tények, számok (3) Szerepjátékok (4) Coming out történetek (5) kérdések és válaszok nemek szerint elkülönített csoportokban. A „La Boussole” („Iránytű”) nevű, tanárokból álló csoport pedig interaktív, szerepjátékokra épülő színházi előadásokkal járja az iskolákat.

A szülők nem nyitottak az érzékenyítésre

Svájcban számos LMBTQ ernyőszervezetet is találunk, mint a LOS (Svájci Leszbikusok Szervezete) vagy Pink Cross (Svájci Meleg Szövetség) vagy mint a PREOS, amely már 2007 óta érzékenyít, de jól tükrözi azokat a feszültségeket is, amelyek a homoszexuális, a leszbikus vagy épp a transznemű csoportok között húzódnak meg, ugyanis egyik célja, hogy ezeket az ellentéteket, konfliktusokat kezelje és megoldja. A tanári szövetségeken kívül a szervezet a szülői munkaközösségeket is be akarta vonni az érzékenyítő munkába, de ez a projekt 14 éve nem ért el sikereket, azaz a szülők nem akartak/akarnak részt venni ebben az érzékenyítő munkában.

A gyerekpride-ot is megszervezték

Svájcban fiatalkorúak részére is vannak különféle érzékenyítést végző civilszervezetek, mint pl. a Milchjugend, akik „fals, hamis szexualitást megélőként azonosítják magukat és a normalitásoktól teljesen eltérő szexualitást” tűztek zászlajukra. Az ifjúsági szervezet valamennyi létező közösségi platformon nagyon aktív, és több, mint 300 aktivistájuk hangos követelésével azt is sikerült elérniük, hogy a hagyományos Gay Pride mellett Svájcban már a gyerekeknek külön Pride-ot szerveznek („Jugendpride”).

Forrás: swissinfo.ch; Fotó: illusztráció-képernyőfelvétel