Pesti Srácok

Megköveznék vagy kivégeznék a meleg férfiakat az Afganisztánban terjeszkedő tálibok

Megköveznék vagy kivégeznék a meleg férfiakat az Afganisztánban terjeszkedő tálibok

A tálibok visszaállítanák az iszlám törvénykezés, a saría radikális formáját Afganisztánban, ha ismét hatalomra kerülnének – erről a szélsőséges iszlamisták egyik bírája beszélt a Bild című német lapnak adott interjújában. A 38 éves Gul Rahim tolvajok végtagjainak levágásáról beszélt, nők számára kiállítandó házelhagyási engedélyekről, illetve arról, hogy kivégzési módszerként falakat dönthetnek meleg férfiakra Afganisztán központi részén található körzetében, amely a kormányellenes szélsőségesek uralma alatt áll.

Kijelentette, hogy célja a saríában meghatározott büntetések kiterjesztése Afganisztán egész területére, amint a tálibok átveszik az ellenőrzést az ország felett az amerikai csapatok kivonulása nyomán.

– hangsúlyozta.

PestiSracok facebook image

Gul Rahim beszámolt egy bűnügyről, amelyben nemrég hozott ítéletet. Egy fiatal férfit abban találtak bűnösnek, hogy egy házból ellopott egy gyűrűt, így a tettes kezének levágását rendelte el.

– ismertette a bíró, aki szerint a károsult megelégedett az elkövető kezének levágásával.

Egy másik ítéletében emberrablók és embercsempészek felakasztását rendelte el. Arra a kérdésre válaszolva, hogy homoszexuális férfi esetében milyen büntetést írnak elő a tálibok, a bíró azzal felelt, hogy csak két lehetőség van.

– mondta Gul Rahim.

Beszélt az afganisztáni nők helyzetéről is. Mint mondta, a nők elhagyhatják majd otthonukat, de csak előzetes engedély birtokában. Iskolába is járhatnak majd, de a tanárnak is nőnek kell lennie, és mindenkinek kötelezően fejkendőt (hidzsábot) kell viselnie. A lap megjegyezte, hogy Gul Rahim beszámolója a tálibok „igazságszolgáltatásáról” az 1990-es években uralomra került iszlamisták legszörnyűbb éveit idézik fel, akiket csak az amerikai katonai beavatkozás űzött el a hatalomból.

A külföldi csapatkivonáson felbátorodott tálibok az elmúlt hetekben számos stratégiai fontosságú körzetet foglaltak el, elsősorban az Iránnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal közös határ mentén. A kormány jelenleg újraszervezi erőit a stratégiai fontosságú területek visszaszerzése és annak érdekében, hogy megvédje az általa ellenőrzött városokat a tálibok előrenyomulásától. Bár a leginkább az Egyesült Államok és a NATO által pénzelt afgán biztonsági erők egyes esetekben ellenállást tanúsítottak az ország egyes részein, a kormányerők nagy része látszólag feladta a harcot. A tálibok több mint harmadát ellenőrzik az Afganisztánban található 421 körzetnek és körzeti központnak. Joe Biden amerikai elnök múlt csütörtökön jelentette be, hogy augusztus 31-én véget ér az Egyesült Államok katonai szerepvállalása Afganisztánban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Bilaual Arbab

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.