Országérdekeket szolgál a haderőfejlesztés

A Honvédelmi és haderőfejlesztési program ugyan a nevében Zrínyi 2026, de a 2026-os terven már régen túllépett a szaktárca, és most már a 2030–32-es tervekről, elérendő célokról beszélnek – derült ki a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Nemzet kérdéseire adott tájékoztatójából. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy minden évben újabb és újabb kihívások jelennek meg mind hazai mind NATO szövetségesi szinten, amelyre reagálni kell. A Honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb célja – NATO-vállalásainkkal összhangban – többek között egy nehézdandár kialakítása. A vállalások és felajánlások prioritást jelentenek, amikor a haderőfejlesztésről, a haditechnikai eszközök beszerzéséről van szó. A személyi állomány kapcsán feltett kérdésre elmondták: minden eszközbeszerzés úgy zajlik, hogy amikor egy bizonyos eszközre megkötnek egy szerződést, akkor azzal egy időben arra az eszközre az átképzés, a felkészítés és a kiképzés is megkezdődik. Amíg elkészülnek, vagy megérkezik a megvásárolt új haditechnika, addig a katonák kiutaznak az adott országba, ahol gyártják vagy ahol már rendszeresítve van az adott technika, és elsajátíthatják az új eszköz kezeléséhez, kiszolgálásához szükséges tudást – részletezik. Ugyanakkor ezzel nem ér véget a képzés, hiszen ha megérkeztek a beszerzett eszközök, akkor itthon is folytatódik a tanulás. A már említett NATO-vállalás egyik kulcseleme a nehézdandár, amelynek gerincét adó Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről, valamint az eszközök nagy részét idehaza előállító vegyesvállalat létrehozásáról szóló megállapodásokat 2020 szeptemberében írták alá a német Rheinmetall és a magyar állam képviselői. A tárca tájékoztatása szerint az első 46, még németországi gyártású Lynx 2022-től érkezik, majd további 172 járművet már a hazai üzemből kap meg a honvédség.

– fogalmazott a minisztérium a Magyar Nemzetnek. Hozzátették, az érintett gazdasági társaságok továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a Magyar Honvédség működőképességének folyamatos biztosítására. A katonai célú beszerzéseket a nemzeti haderőfejlesztési célkitűzésekkel és a NATO-vállalásainkkal összhangban, a tárca védelmi tervezési eljárásrendjében meghatározottak szerint, a Magyar Honvédség Parancsnoksága kezdeményezi. A minisztérium azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a beszerzések a katonai aspektusok maximális figyelembevétele mellett a már említett komplex országérdeket is szolgálnak, ideértve diplomáciai és gazdasági szempontokat is. Ezzel összefüggésben kiemelt szerepet tölt be a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ), amely a HM mellett minden, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára szolgáltató szerepben valósítja meg e beszerzéseket. A minisztérium ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a VBÜ tevékenysége csak áru- és szolgáltatásmegrendelések beszerzésére szorítkozik. A HM építési beruházás tárgyú közbeszerzéseit továbbra is a HM Védelemgazdasági Hivatal bonyolítja. A Magyar Honvédség újjáépítésével párhuzamosan szét kellett választani a politikai irányítást és a katonai vezetést, mivel 2018-ig olyan törvénye volt Magyarországnak, hogy a mindenkori honvédelmi miniszter irányított és a vezérkari főnökön keresztül vezette a katonai szervezeteket, de a vezérkar része volt a minisztériumnak. Ezért Benkő Tibor honvédelmi miniszter első lépése az volt, hogy a Honvédelmi Minisztériumból vegyék ki a Honvéd Vezérkart és az Összhaderőnemi Parancsnokság bázisán hozzák létre a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amely szervezetileg nem része a Honvédelmi Minisztériumnak.

A dezintegráció kapcsán a tárca úgy fogalmazott a lapnak: a minisztériumnak hármas feladata van. A miniszter pontos feladatot határozzon meg a katonai vezetésnek és fogalmazza meg, hogy mi a kitűzött cél, mi az elvárás.. Ehhez teremtse meg és biztosítsa a szükséges anyagi, tárgyi, személyi és egyéb feltételeket. A harmadik feladata a minisztériumnak pedig az, hogy hajtsa végre a feladatok végrehajtásának ellenőrzését. A politikai felelősség a miniszteré, a Magyar Honvédség részére biztosított feltételek melletti képességek megteremtése és annak fenntartása a Magyar Honvédség parancsnokáé. Ezért lett kialakítva úgy a törvény, hogy 2019. január 1-jétől a Magyar Honvédség Parancsnoksága önálló szervezeti elemként működik, viszont a miniszter – akinek korántsem biztos, hogy van katonai előélete – szakmai kérdésekben és az ellenőrzések megvalósítása érdekében nem maradhat katonai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek nélkül. Ezért hozták létre a minisztériumban a honvédelmi államtitkárságot, élén a honvédelmi államtitkárral, akinek több évtizedes katonai tapasztalattal kell rendelkeznie. A minisztérium Korom Ferenc távozása kapcsán úgy fogalmazott: a vezérezredes azzal indokolta felmentési kérelmét, hogy a rá bízott feladatokat maradéktalanul elvégezte.

– sorolta a tárca, hozzátéve: az, hogy bizonyos feladatok más típusú vezetőt kívánnak, nem jelenti azt, hogy aki a felmentését kéri, alkalmatlan lenne a beosztás ellátására. A tárca szerint kiemelten fontos továbbá a katonák életpályamodelljének továbbfejlesztése, a személyi állomány megtartása, az önkéntes tartalékos katonákból szerveződő tartalékosezredek és -zászlóaljak felállítása, az oktatás és képzés, a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelése, az utánpótlás biztosítása és a nyugállományú katonákról való gondoskodás. Ezeknek az új feladatoknak a végrehajtására egy ilyen szemléletű vezetőre volt szükség, ezért a Magyar Honvédség következő parancsnokának a honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta Áder János köztársasági elnöknek, akit június 3-án ki is neveztek a Magyar Honvédség parancsnokának – zárta a Magyar Nemzetnek küldött válaszát a Honvédelmi Minisztérium.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Balogh Zoltán