Pesti Srácok

Varga Judit: Magyarország hétpontos akciótervvel készül a vitákra

Varga Judit: Magyarország hétpontos akciótervvel készül a vitákra

Az Európai Bizottság hamarosan megjelenő új jogállamisági jelentését nem szabad ideológiai célokra használni, azzal a tagállamokat zsarolni nem lehet, önállóságukat és az uniós szerződéseket tiszteletben kell tartani – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. A miniszter a jogállamisági jelentésről, az uniós helyreállítási alapról és az izraeli kémszoftver ügyéről is beszélt. Utóbbi kapcsán kifejtette: mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva az uniós bizottság várhatóan kedden bemutatandó éves jogállamisági jelentésével kapcsolatban azt mondta: a brüsszeli testület témaválasztása önkényes, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek ügyét idén sem foglalja a témái közé, ahogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet sem.

– jelentette ki. Az igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar gyermekvédelmi törvényről szóló politikai nyilatkozatok hamarabb jelentek meg, mintsem, hogy a véleményformálók elolvasták volna a szöveg különböző szakaszait.

– mondta. Figyelmeztetett: a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását segítő uniós alap lehívására vonatkozó magyar terv elfogadása esetében az Európai Bizottság szintén zsarolásra használja a jogállamisági eszközt. Kijelentette: az Európai Bizottság előző levelében a magyar válaszadásra megszabott egyhetes határidő udvariatlan volt.

– tette hozzá.

Varga Judit a sajtóban megjelent izraeli kémszoftver ügyével kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától. Mint minden jogállamban, az a célja a titkos információgyűjtésnek Magyarországon, hogy az alkotmányos rend elleni és a külföldi hírszerzésgyanús tevékenységeket figyeljék a nemzetbiztonsági érdekkel összhangban. A szolgálatok szakmai irányítása a Belügyminisztériumhoz és részben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik. Az Igazságügyi Minisztérium munkája ebben a kérdésben a jogszabályoknak való megfelelés biztosítását jelenti. Magyarországon a titkosszolgálati fellépések alkotmányos rendje értelmében ezen tevékenységeket az Országgyűlés erre kijelölt bizottsága ellenőrzi.

– fogalmazott.

Az Európa jövőjével foglalkozó konferenciasorozat állásáról Brüsszelben, hétfőn tartott megbeszélés eredményéről azt mondta, Magyarország számára fontos, hogy megfigyelői státusban részt vehet a tanácskozáson, ugyanis megoszthatja közel két évtizedes uniós tagsági tapasztatait arról, hogy véleménye szerint miként érdemes működtetni az Európai Uniót.

– fogalmazott. Elmondta: Magyarország hétpontos akciótervvel készül a vitákra, amelyben szerepel a hatáskörbővítés és az úgynevezett szuperállam építése elleni fellépés, ahogy az is, hogy az európai integráció eszköz legyen és ne öncél, illetve az is, hogy a döntéseket a választott vezetők hozzák és "ne szervezzék ki" azokat különböző civil szervezeteknek. Hangsúlyozta: fel kell készülni a veszélyes kihívások időszakára Európában, mivel egyebek mellett a migráció és a világjárvány fenyeget, illetve az uniós csatlakozásra váró országokat is be kell csatornázni a konferenciába – közölte.

– tette hozzá Varga Judit.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.