A kormányt segítheti a CÖF Roma Értelmiségi Műhelye
Több mint egy évtizede, 2010 óta zajlik a roma értelmiség megerősítésének intézményesítése a magyar kormány támogatásával, az egyházak együttműködésével. A tizenegy roma szakkollégium mellett a Civil Összefogás Fóruma (CÖF) is teret ad a roma értelmiség képviselőinek, hogy segítsék a cigány közösségek felzárkózását.
A CÖF kezdeményezése hozzájárul a roma értelmiség összefogásához és a középosztály kiszélesítéséhez a roma közösségben
– mondta Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a Civil Összefogás Fórum (CÖF) Roma Értelmiségi Műhely létrejöttét bejelentő sajtótájékoztatóján.
A történelmi egyházak által működtetett roma szakkollégiumok után újabb lehetőség nyílik a roma értelmiség társadalmi folyamatokban való részvételére. A Belügyminisztérium intézményeként a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) az elmúlt időszakban több termelői műhelyt is létrehozott, valamint több mint tízezer embert juttatott képzéshez
– mondta a most kinevezett kormánybiztos, aki továbbra is a TEF vezetője. Hangsúlyozta, hogy a jövőben szélesíteni kívánják az ilyen és ehhez hasonló lehetőségeket. Leszögezte: a kormány továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés mellett. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Sztojka Attila elmondta: a kormány legfőbb célja, hogy bárki, bárhol éljen ma Magyarországon, ugyanolyan lehetőségei legyenek az életben.
Az elmúlt évek bizonyították, hogy a lehetőségek adottak, hiszen a szegénységi mutatók folyamatosan javulnak, egyre több ember él bérből és fizetésből. Mi nem kompenzálni akarunk valamit, hanem olyan országot szeretnénk, ahol a biztonság és a megélhetés mindenki számára biztosított
– tette hozzá. A kormánybiztos szerint a roma értelmiség kapocsként szolgál a roma és nem roma emberek között. Hangsúlyozta: a cigány kultúra nem szegénységi kultúra, hanem nagyon sokrétű értéket rejt magában.
Mind a művészetben, a képzésben, a szakmunkában és az értelmiségi közegben egyaránt az értékeket szeretnénk felszínre hozni, hogy a cigány származás ne a sztereotípiákat hozza elő a többség gondolkodásában
– mutatott rá. A vidéki értelmiség helyben maradásáról Sztojka Attila úgy fogalmazott: annak köszönhetően, hogy Magyarország gazdaságilag stabil lábakon áll, elindult a különböző szektorok bérkülönbségének csökkenése, a vidéki életmód pedig felértékelődött.
Nyilvánvaló, hogy vannak olyan térségek és települések, ahol az életszínvonal elmarad az országos átlagtól, azonban a kormány ezzel kapcsolatban is több intézkedést tett. Ebben lehet szerepe a roma értelmiségnek is
– fogalmazott. Arról, hogy milyen hatása lehet az elmúlt évtized romapolitikájára a baloldal esetleges kormányra kerülésének, Sztojka Attila kifejtette: a baloldal romaügyi koncepciója részleteiben nem ismerhető, ráadásul a szövetkező pártok sokszínűségében benne rejlik az a veszély, hogy nem látható, milyen értéket fog képviselni. Ezzel szemben a kormány eddigi intézkedéseiről kijelenthető, hogy a roma emberek helyzetének javítása szisztematikus munkával zajlik, amely egymásra épülő komplex intézkedésekkel valósul meg.
Ilyen például a képzésekre épülő és az azután létrehozott és már működő tiszaroffi varroda, ahol több mint egy tucat hátrányos helyzetű nő dolgozik; a miskolci házgyár, ahol ugyanennyi, szintén hátrányos helyzetű ember dolgozik. A kormány az alapvető emberi, keresztényi értékekben gondolkodik és azokat jól láthatóan jeleníti meg
– emlékeztetett.
A sajtótájékoztatón Farkas Félix nemzetiségi szószóló és a CÖF új értelmiségi klubjának vezetője elmondta: a klub megalakulásával a magyar cigányság régi álma valósult meg. Sok megyéből és számos szakterületről érkeztek értelmiségiek, akikben közös volt az az igény, hogy tegyenek a romák felzárkózásáért és segítsék a kormány ez irányú munkáját – fogalmazott. A CÖF a Roma Értelmiségi Műhely keretében elsősorban a roma értelmiséget, de minden tenni akaró személyt fogad. Tagjai között olyan ismert cigány művészek, tudósok, sportolók és pedagógusok vannak, akik képesek hitelesen közvetíteni a romáknak a társadalom üzeneteit, a romák üzenetét pedig a többségi társadalomnak.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Képernyőkép
