Pesti Srácok

A magyar emberek büszkék magyarságukra

A magyar emberek büszkék magyarságukra

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által ezer fő megkérdezésével készített reprezentatív kutatás rávilágított, hogy tízből nyolc magyar büszkén vállalja a magyarságát, nyolcvanöt százalékuk erős nemzeti identitással rendelkezik, valamint arra is, hogy a magyar emberek elsősorban országunk sikereire büszkék, a nemzeti önazonosságuk pedig erősebb, mint az európai identitásuk.

Egy nemzethez való tartozás erősebbé és büszkébbé teszi az embert, azt érzi, hogy a sikerekben és a kudarcokban sincs egyedül. Ha pedig egy ország lakói büszkék a történelmükre, a kulturális és sporteredményeikre, akkor abban az országban képzelik el jövőjüket és ott alapítanak családot is. A KINCS kutatásából kiderül, hogy 10-ből 8 magyar büszke a magyarságára. Legnagyobb arányban a gyermekesek, az idősebbek és a vidéken élők éreznek így, ugyanakkor a korcsoportok között Magyarország tudományos és sporteredményeire a fiatal korosztály a legbüszkébb. A 18–29 évesek 82 százaléka büszke a magyar sportolók által elért eredményekre (a tanulók körében 94 százalék), amiben bizonyára komoly szerepe van a magyarok világversenyeken elért sikereinek, így a magyar csapat sikeres tokiói olimpiai szereplése is nagy hatással lehet a fiatalokra – olvasható a KINCS által közzétett értékelésben.

A válaszadók 63 százaléka rendkívül büszke arra, hogy magyar: ők egy 1-től 10-ig terjedő skálán a legmagasabb értéket jelölték meg. Összességében az látható, hogy a magyar emberek erős nemzeti identitással rendelkeznek, a válaszadók 85 százalékát ez jellemzi. A megkérdezettek több mint háromnegyede mondta azt, hogy büszkeséggel tölti el Magyarország történelme, 85 százalékuk büszke a tudományos, és 79 százalékuk a sporteredményekre is. Az ország kulturális sikereit a válaszadók háromnegyede (76 százalék) méltatta.

Tízből hat magyar ember (62 százalék) büszke arra, hogy országunk tagja az Európai Uniónak, azonban 11 százalékukról ez egyáltalán nem mondható el. A felmérésből látható, hogy a válaszadók 21 százalékát nem tölti el elégedettség, ha az Európai Unió működésére gondol, ugyanakkor 42 százalék inkább elismeri azt. Ez azt jelenti, hogy a magyar eredményekre büszke válaszadókhoz képest fele akkora az európai eredményeket elismerők aránya. Összességében azt látjuk, hogy a magyar emberek büszkék arra, hogy magyarnak születtek, és büszkék országunk eredményeire is. Az Európai Unió teljesítménye jobban megosztja őket.

PestiSracok facebook image

Módszertan: A KINCS országos reprezentatív kutatása ezer fő telefonos megkérdezésével készült a felnőtt lakosság körében, 2021. július 14–16. között.

Forrás: koppmariaintezet.hu; Fotó: MTI/Beliczay László

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.