Pesti Srácok

A magyar emberek büszkék magyarságukra

A magyar emberek büszkék magyarságukra

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által ezer fő megkérdezésével készített reprezentatív kutatás rávilágított, hogy tízből nyolc magyar büszkén vállalja a magyarságát, nyolcvanöt százalékuk erős nemzeti identitással rendelkezik, valamint arra is, hogy a magyar emberek elsősorban országunk sikereire büszkék, a nemzeti önazonosságuk pedig erősebb, mint az európai identitásuk.

Egy nemzethez való tartozás erősebbé és büszkébbé teszi az embert, azt érzi, hogy a sikerekben és a kudarcokban sincs egyedül. Ha pedig egy ország lakói büszkék a történelmükre, a kulturális és sporteredményeikre, akkor abban az országban képzelik el jövőjüket és ott alapítanak családot is. A KINCS kutatásából kiderül, hogy 10-ből 8 magyar büszke a magyarságára. Legnagyobb arányban a gyermekesek, az idősebbek és a vidéken élők éreznek így, ugyanakkor a korcsoportok között Magyarország tudományos és sporteredményeire a fiatal korosztály a legbüszkébb. A 18–29 évesek 82 százaléka büszke a magyar sportolók által elért eredményekre (a tanulók körében 94 százalék), amiben bizonyára komoly szerepe van a magyarok világversenyeken elért sikereinek, így a magyar csapat sikeres tokiói olimpiai szereplése is nagy hatással lehet a fiatalokra – olvasható a KINCS által közzétett értékelésben.

A válaszadók 63 százaléka rendkívül büszke arra, hogy magyar: ők egy 1-től 10-ig terjedő skálán a legmagasabb értéket jelölték meg. Összességében az látható, hogy a magyar emberek erős nemzeti identitással rendelkeznek, a válaszadók 85 százalékát ez jellemzi. A megkérdezettek több mint háromnegyede mondta azt, hogy büszkeséggel tölti el Magyarország történelme, 85 százalékuk büszke a tudományos, és 79 százalékuk a sporteredményekre is. Az ország kulturális sikereit a válaszadók háromnegyede (76 százalék) méltatta.

Tízből hat magyar ember (62 százalék) büszke arra, hogy országunk tagja az Európai Uniónak, azonban 11 százalékukról ez egyáltalán nem mondható el. A felmérésből látható, hogy a válaszadók 21 százalékát nem tölti el elégedettség, ha az Európai Unió működésére gondol, ugyanakkor 42 százalék inkább elismeri azt. Ez azt jelenti, hogy a magyar eredményekre büszke válaszadókhoz képest fele akkora az európai eredményeket elismerők aránya. Összességében azt látjuk, hogy a magyar emberek büszkék arra, hogy magyarnak születtek, és büszkék országunk eredményeire is. Az Európai Unió teljesítménye jobban megosztja őket.

PestiSracok facebook image

Módszertan: A KINCS országos reprezentatív kutatása ezer fő telefonos megkérdezésével készült a felnőtt lakosság körében, 2021. július 14–16. között.

Forrás: koppmariaintezet.hu; Fotó: MTI/Beliczay László

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.