Pesti Srácok

Az afgán menekültek befogadása ellen tüntettek Hollandiában

Az afgán menekültek befogadása ellen tüntettek Hollandiában

A konfliktus sújtotta Afganisztánból kimenekített afgánok befogadása ellen tüntettek Hollandiában. Az összegyűltek a holland állampolgárok elsődleges és mihamarabbi hazahozatalát követelték. Az elmúlt napokban Afganisztánban élő holland állampolgárok mellett több száz afgán érkezett Hollandiába.

A holland sajtó szerdai tájékoztatása szerint a mintegy hatvan tüntető autógumikat égetett egy támaszpont előtt, ahol Kabulból kimenekített afgánokat helyeznek el személyazonosságuk ellenőrzése és a biztonsági átvilágításuk idejére. A helyi rendőrség közölte: az Amszterdamtól délkeletre fekvő Harskamp katonai bázisa előtt tartott megmozdulás résztvevői közül senkit sem állítottak elő, de bírságokat róttak ki. A bázison kialakított központ 800 fő befogadására alkalmas, a táborban jelenleg 250 afgán tartózkodik. Az illetékes holland hatóság közölte: újabb befogadóközpontokat nyit Nijmegenben és Heumensoordban. A tálibok augusztus 15-i hatalomátvétele óta mintegy 1100 afgán menekült érkezett Hollandiába.

Közben a belga sajtó arról tájékoztatott szerdán, hogy 470 emberrel a fedélzetén két újabb repülőgép érkezett Kabulból a belgiumi Melsbroek katonai bázisra. Az érkezők személyazonosságát ellenőrzik, és orvosi vizsgálatot, valamint koronavírus-tesztet végeznek rajtuk. Emellett az illetékes védelmi, hírszerző és biztonsági szolgálatok átvilágítják őket – közölték. Ezidáig mintegy 1300 belga állampolgárt és afgán segítőiket sikerült evakuálni Afganisztánból.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, valamint tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében. A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Amerikai légierő/Taylor Crul

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!