Bakondi: Európában és Magyarországon is nőtt az illegális határátlépések száma
Európában és Magyarországon is nőtt az illegális határátlépések száma; a nyugat-balkáni útvonalon rekedt migránstömegek a tartalékaikat felélve alagutakon keresztül és csoportosan, erőszakos fellépéssel próbálnak Magyarországra jutni – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken, sajtótájékoztatón, Budapesten.
Bakondi György elmondta: 2019 óta már 98 alagutat fedeztek fel. Közülük 66-ot használtak is, míg további 32 kiásását nem sikerült befejezniük az illegális bevándorlóknak, mert felfedték azokat. Idén már 17 alagutat találtak a hatóságok, hetet Bács-Kiskun, tizet pedig Csongrád-Csanád megyében. Idén már öt alkalommal próbáltak illegális migránsok csoportba verődve, erőszakosan fellépve bejutni az országba. Szilveszter éjjelén Kübekházánál 120-an, május közepén Ásotthalomnál tizenöten, május végén 12-en Mórahalomnál, július végén 15-en Ásotthalomnál próbálkoztak, míg legutóbb szerdán támadt egy húsz fős csoport Bácsalmásnál a rendőrökre téglákkal, de nem sikerült bejutniuk az országba – ismertette Bakondi György.
Bakondi György az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön közzétett adatait ismertetve elmondta: az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma 2021 első hét hónapjában mintegy hatvan százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában. Júliusban háromezerrel több határsértést regisztráltak, mint júniusban; ez 33 százalékos növekedés – mondta. A közép-mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96 százalékkal több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban, többségük tunéziai, bangladesi és algériai volt. A nyugat-balkáni útvonalon 67 százalékkal több határsértést regisztráltak tavaly júliushoz képest. A határátlépési kísérletek száma idén 90 százalékkal nőtt, a migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból, illetve Marokkóból érkezett. Külön kiemelte, hogy a szubszaharai, azaz a Szaharától délre fekvő országokból érkező határsértők száma is 130 százalékkal több, mint tavaly. A magyar adatokat ismertetve elmondta: péntekig 57 971 határsértőt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban még 18500 volt a számuk. Idén 548 embercsempészt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban 223-at.
Bakondi György értékelése szerint a számok is azt jelzik, hogy a rendőrök és honvédség erői folyamatos nyomásnak vannak kitéve, a balkáni útvonalon ragadt migránsok felélték a tartalékaikat, nem tudják megfizetni az embercsempészeket, ezért egyre gyakrabban próbálkoznak csoportokba verődve átlépni a határt. Bakondi György rámutatott: a balkáni útvonalon érintett ország komoly figyelemmel kíséri az afganisztánból induló tömegeket. Hozzátette: nem véletlen, hogy a török hatóságok az iráni határ mentén fal építésébe kezdtek a tömegek várható érkezése miatt. A magyar migrációs politika szilárdan oltalmazza az államhatárt, garantálja a magyar állampolgárok biztonságát – fogalmazott a belbiztonsági főtanácsadó, aki szerint nem véletlen, hogy a nemzeti konzultációban két kérdés is szerepel az illegális bevándorlásról.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy miután több uniós ország az afgán állampolgárok kitoloncolásának felfüggesztéséről döntött, Magyarország hogyan jár el, Bakondi György azt mondta: nem tartózkodtak afgán migránsok Magyarországon, így sem a felfüggesztésről, sem a végrehajtásról nem kell dönteni, ugyanakkor aggályát fejezte ki, hogy a kitoloncolások megállítása biztatást jelenthet a migránsoknak. Szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a magyar településeket nem fenyegeti a migránsok erőszakos fellépése, nem szükséges a katonai és rendőri erőket növelni a határmenti településeken. Arra a kérdésre, hogy a koronavírus mennyire van jelen a migránsok között, Bakondi György azt mondta: akiket a határon elfognak, visszakísérik, egészségügyi szűrést nem végeznek rajtuk, a tapasztalatok csak a nemzetközi adatokból szűrhetők le. Példaként említette Olaszországot, ahol elkülönítik és tesztelik a migránsokat, akik között húsz százalék körüli a koronavírusos esetek aránya. Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió befogadás-pártiságának okát 2015 óta próbálják megérteni; eleinte az unió azzal érvelt, hogy magas képzettségű bevándorlók érkeznek, de ez nem bizonyult valósnak, majd azzal, hogy munkaerőre van szüksége Európának. Ennek az igazságtartalmát Bakondi György aggályosnak nevezte, miután – mint mondta – százezrek vesztették el állásukat Európában a pandémia miatt. Sokkal inkább ideológiai, politikai elképzelések állhatnak a háttérben és nem véletlen, hogy a szervezők – például a hajók, amelyek Olaszországba szállítják a migránsokat (...) – ezek a szervezetek mindegyike a Soros György által finanszírozott civil vagy álcivil-szervezetek – fogalmazott.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
