Csúcsra ért a függetlenobjektivitás: interjút adott a The New York Times-nak a tálibok szóvivője
Miközben Donald Trump korábbi amerikai elnököt letiltotta a Twitter, és minden más közösségi platform, a tálibok szóvivője szabadon posztolhat, sőt! Legutóbb a függetlenobjektivitás világítótornyának, a New York Timesnak adhatott interjút az iszlamista szélsőségesek szócsöve, ahol elmondhatta: nem akarnak senkit sem bántani, és valójában természetesen ők a „jófiúk” a történetben. Önfeladás és meghasonulás, ahogy arra csak a liberálisok képesek.
A jövőt szeretnénk építeni és elfelejteni azt, ami a múltban történt Afganisztánban
– állította Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában, amelyben felvázolta a radikális iszlamisták néhány elképzelését. Az interjúban Mudzsáhid igyekezett eloszlatni azon aggályokat, hogy a tálibok röviddel hatalomátvételük után nekilátnak bosszút állni mindazokon, akik ellenük voltak és visszaállítják a nők feletti szigorú „uralmat”, ahogyan azt húsz évvel korábban tették.
Szinte már maróan ironikus, hogy az interjú csupán egy nappal azt követően készült, hogy Mudzsáhid figyelmeztette az afganisztáni nőket: a legbiztonságosabb számukra, ha otthon maradnak, míg a tálibok harcosait ki nem képezik arra, hogy ne bánjanak sértően velük. És miután a nőket gyakorlatilag teljesen kiszorították a médiából. Ennek ellenére sem voltak aggályai az interjúval a szólásszabadságért folyton aggódó New York Timesnak. A balliberális elit tehát értéket választott: úgy tűnik, hogy a feminizmus helyett immáron az iszlamisták véleményének megjelenítése a fontos.
Kijelentette: alaptalanok azok az aggályok, miszerint a tálibok arra kényszerítenék őket, hogy otthon maradjanak és elkendőzzék az arcukat. Mint mondta, sokan félreértik a mahramként ismert férfi kísérő hagyományát, amely csak három napnál hosszabb utazások esetén érvényes.
Ha a nők iskolába, irodába, egyetemre, vagy kórházba mennek, akkor nincs szükségük mahramra
– hangsúlyozta Mudzsáhid. A tálibok szóvivője arról is biztosítani próbált mindenkit, hogy – a keddi sajtótájékoztatóján alapuló sajtóértesülések ellenére – az érvényes útiokmányokkal rendelkezőket nem fogják megakadályozni abban, hogy belépjenek a kabuli repülőtérre, ahol jelenleg nagyszabású kimenekítési művelet van folyamatban.
Mi azt mondtuk, hogy azok nem mehetnek, akik nem rendelkeznek megfelelő iratokkal
– hangsúlyozta. Azt azonban nem tette hozzá, hogy mi számít „megfelelőnek”.
Útlevelekre és vízumokra van szükségük azon országok számára, ahová indulni készülnek, és ezek birtokában légi úton elmehetnek. Ha irataik rendben vannak, nem fogjuk megkérdezni őket, mit csináltak korábban
– tette hozzá. Tagadta azokat az értesüléseket is, miszerint a tálibok hajtóvadászatot indítottak volna az amerikai hadseregnek és a szövetséges haderőnek dolgozó tolmácsok és más segítők után. Azt állította, hogy biztonságban lesznek a tálibok uralma alatt. Egyben pedig csalódottságát fejezte ki a Nyugat evakuálási erőfeszítéseivel kapcsolatban.
Nem szabadna beavatkozniuk országunkban és elvinniük emberi erőforrásainkat, az orvosokat, a professzorokat és másokat, akikre itt van szükség
– húzta alá Mudzsáhid.
Az Egyesült Államokban talán mosogatók, vagy szakácsok lesznek belőlük. Ez embertelen
– fűzte hozzá az emberi jogok élharcosaiként ismert tálibok szóvivője. Mudzsáhidra széles körben a tájékoztatási és oktatási minisztérium várományosaként tekintenek. A 43 éves szóvivő folyékonyan beszéli az ország két meghatározó nyelvét, a pastut és a dárit. Saját közlése szerint Paktika tartományban született és iszlám törvénykezést (saría) tanult az ismert pakisztáni Darul Ulúm Hakkanía Korán-iskolában (medreszében). Mudzsáhid a kabuli repülőtér körüli felfordulás ellenére reményét fejezte ki, hogy a tálibok jó kapcsolatot tudnak majd kiépíteni a nemzetközi közösséggel, s e tekintetben a többi között a terrorizmus elleni küzdelmet, az ópiumtermelés felszámolását és a nyugati országokba induló menekültek számának csökkentését említette. A tálib szóvivő egy sajtóértesülést megerősített: a radikálisok nem fogják engedni a köztéri zenét.
A zene tiltott az iszlámban, ugyanakkor reméljük, hogy kényszer helyett rá tudjuk beszélni az embereket ennek mellőzésére
– tette hozzá.
Forrás: MTI nyomán; Fotó: EPA/STRINGER
