Pesti Srácok

Ursula von der Leyenék beintettek az EP-nek a magyar jogállamisági vita kérdésében

Ursula von der Leyenék beintettek az EP-nek a magyar jogállamisági vita kérdésében

Az Európai Bizottság egyelőre hárította az Európai Parlament perrel való fenyegetését a jogállamisági rendelet ügyében. Az EB szerint pusztán a jog talaján nem állja meg a helyét az EP kérelme, miszerint a legnyilvánvalóbb esetekben (értsd: Magyarország és Lengyelország) mielőbb élesítsék az uniós források elzárását is lehetővé tévő szabályt. A balliberális képviselők most emiatt méltatlankodnak – számolt be a Magyar Nemzet.

Az Európai Parlament június elején egy határozatban épp Budapest és Varsó kapcsán követelte a pénzcsapok elzárását a jogállamiság állítólagos sérelme miatt. Június végén David Sassoli EP-elnök egy Von der Leyennek címzett levélben perrel fenyegette meg az EB-t, mondván: a szerződések 265. cikke alapján a bizottság elmulasztja teljesíteni a kötelességeit, amikor nem lép fel a jogállamiság érdekében, emiatt pedig bíróságra vihető. Az EB-nek két hete volt, hogy válaszoljon az EP aggályaira, de ezt nem tették meg, a határidő pedig lejárt.

Az uniós parlament balliberális képviselői pedig a Twitteren, felháborodottságuknak hangot adva hozták nyilvánosságra a bizottsági válaszlevelet. Ebben ugyanis Von der Leyenék világosan kijelentik: az EP kérelme jogi szempontból nem elég világos és precíz, így a bizottság nem tud állást foglalni a kérelemről, miszerint lépnie kellene „a legnyilvánvalóbb esetekben”. A szerződések felett őrködő testület azt is leszögezi, hogy a jogállamisági rendelet alkalmazásának objektívnek, igazságosnak és pártatlannak kell lennie. Kiemelik: a jogszabály alkalmazását nem szüneteltetik, az EB annak január elsejével történt hatályba lépése óta igenis alkalmazza azt. A Momentum brüsszeli szövetségese, Sophie in’t Veld szerint ezzel a bizottság az európai polgárokat megsérti.

Az EB szóvivője emlékeztetett: folyamatosan előkészítik a potenciálisan szankcionálható eseteket, időközben pedig a rendelet alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozását is megkezdte. Abból a szempontból is érthetetlen az EP „késlekedésről” szóló érve, hogy az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg épp a parlamenttel folyik a konzultáció a szóban forgó iránymutatásokról. Az EB ezek elkészültét kora őszre ígéri.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.