Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Elhunyt Furkó Kálmán ezredes, a magyar kyokushin karate egyik megalapítója (Videó!)

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021. augusztus 3. 13:10

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint hetvennégy éves korában elhunyt Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, a magyar kjokusin karate egyik megalapítója. Az ezredes számos sport- és állami kitüntetésben részesült: 2016-ban a honvédelmi minisztertől életműdíjat kapott, 2017-ben pedig a karate-világszövetség, a WKO – a világon negyedikként – nyolcadik mesterfokozatot (dant) adományozott neki. A Magyar Honvédség az ezredes hetvenedik születésnapján készült videofelvétellel emlékezett meg halott bajtársukról.

Furkó Kálmán mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után. Furkó Kálmán 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára (TF) készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Elsőre nem vették fel a Testnevelési Főiskolára, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Másodjára úgy vették fel a Főiskolára, hogy előtte el kellett mennie tizenegy hónap katonai szolgálatra az egri felderítő zászlóaljhoz. Ott találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még az atlétikában képzelte el a jövőjét. A főiskolán Galla Ferenc vezette be a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe. Az áttörést 1972-ben egy főiskolai karatebemutató hozta el a számára.

– fogalmaztak a Honvédelem.hu-n. Amikor 1971-ben végzett a TF-en, előbb Vácra küldték, később a szolnoki felderítő zászlóaljhoz került. A következő években felderítő katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira, a magyarországi kjokusin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött; a haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharckiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből. Furkó Kálmán 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett. 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül. Hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt. Az 1980-as évek végén forgatott népszerű magyar katonai tévésorozat, az Angyalbőrben több epizódjában is szerepelt a közismert katonatiszt.

PestiSracok facebook image

Forrás, fotó: Honvédelem.hu

Kapcsolódó témák
furkó kálmán magyar honvédség gyászhír
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.