Ezrek ostromolták a spanyol határkerítést
Továbbra is megoldatlan a helyzete annak a több ezer migránsnak, akik Ceutánál átmásztak a spanyol–marokkói határkerítésen. Mivel Spanyolországban továbbra is megoldatlan a migrációs válság, a kialakult helyzet továbbra is csupán az illegális bevándorláson nyerészkedő szervezeteknek kedvez.
Kilátástalan jövőjük miatt nem akarnak hazamenni a Ceutába egyedül érkezett migráns gyerekek. Mindannyian a spanyol–marokkói áprilisi diplomáciai konfliktus kirobbanása utáni migrációs áradattal érkeztek az exklávé területére. A héten kezdték meg repatriálásukat, amelyet jogi aggályok miatt félbeszakítottak. A migrációs maffia, kihasználva a helyzetet, több ezer euróért cserébe gyors menekülést kínál a gyerekeknek Ceutából. Bár Rabat és Madrid kapcsolata rendeződni látszik, a migrációs krízis nem szűnik Spanyolországban – írja a Magyar Nemzet.
Otthon nincs jövőnk, csak a halál vár ránk
– ezzel a mondattal győzték meg a bíróságot a Ceutába menekült, hazatelepítésre váró kiskorúak. A spanyol kormány az autonóm város vezetőinek kérésére és Marokkóval együttműködésben a héten megkezdte mintegy hétszáz gyerek repatriálását, mert ellátásuk túl nagy terhet jelent Ceutának. Többen azonban kiszöktek a befogadó központokból, hogy elkerüljék az eljárást és a környékbeli barlangokban, sziklás partokon bujkálnak a hatóságok elől. Egyesek a bíróságig is eljutottak, ahol segítséget kértek, mondván, nem szeretnének hazamenni, mert Marokkóban nincs számukra jövő. Hozzátették: szüleik is erre biztatják őket, mert úgy vélik, Spanyolországban tanulni, dolgozni tudnak és képesek lesznek egy jobb életet teremteni maguknak. A bíró, reagálva a kérésekre, 72 órára leállította a deportálást, amit a bíróság csütörtökön felülbírált, péntek reggel viszont már Ceuta kormánya közölte, hogy egyelőre mégsem küldi haza az érintetteket. Mint mondták: megvárják a bírósági felülvizsgálatot és az ítéletet arra vonatkozólag, hogy a hazatelepítési eljárás legális-e vagy sem – szerintük egyébként minden törvényszerűen történt eddig.
Több nemzeti és nemzetközi szervezet bírálja a spanyol belügyminisztériumot a gyerekek hazaküldése miatt. Szerintük minden kiskorú helyzetét egyesével kell felülvizsgálni és ez alapján eldönteni azt, hogy hol van jobb helyük: Marokkóban, a szüleik mellett, vagy Spanyolországban, állami gondozásban. Ha ez nem történik meg, akkor sértik a gyermekek alapvető jogait. Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter visszautasította a vádakat, majd hozzátette azt is, hogy a kormány nem saját akaratából, hanem Ceuta kérésére kezdte meg a hazautaztatást.
A kialakult zűrzavar egyetlen csoportnak kedvez: a migrációs maffiának. Csillagászati összegekért cserébe egyébként is rendszeresen szállítják illegálisan a bevándorlókat a félszigetre, de ajánlataik megszaporodtak a gyerekek menekülési ösztöne miatt. Négyezer euróért cserébe azt ígérik nekik, hogy rövid időn belül jetskin a félszigetre viszik őket biztonságos körülmények között.
Az ajánlatok megszaporodásával egy időben találtak rá egy 53 főt szállító kis hajóra, amely a Kanári-szigetekről indult útnak. Fedélzetén 52 migráns holttestét és egy elefántcsontparti női túlélőt találtak a hatóságok, aki sokkot kapott. A legtöbb ilyen járat nem ér célba halálos áldozatok nélkül, de sok afrikai állampolgár így is vállalja a kockázatot, mert úgy véli: ha nem a tengeren, akkor a hazájában hal meg.
Áprilisban Marokkó és Spanyolország között diplomáciai konfliktus robbant ki, ami példátlan migrációs válságot okozott nemcsak Ceutának, hanem az Európai Uniónak is. A történtek előzménye az volt, hogy Spanyolország titokban egyik saját kórházába szállította Marokkó ellenségét, a Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front vezetőjét, Brahim Galit, majd néhány héttel később szabadon is engedte őt. A történtek mély sebet ejtettek a két ország közötti barátságos viszonyon. Marokkó májusban bosszúból leállította a határellenőrzést, aminek következtében több mint tízezer ember jutott át illegálisan Ceutába, köztük 1500 gyerek is átmászott a kerítésen. Nem sokkal később 600-an önként mentek haza szüleikhez, kilencszázan azonban máig Spanyolországban tartózkodnak. Néhányukat a félsziget különböző régióiba szállították át, hogy tehermentesítsék az exklávé bázisait, amelyek azonban így is túlterheltek: hétszáz kísérő nélküli gyereket kellene repatriálni. Ez a folyamat ütközött most jogi akadályokba.
Madrid és Rabat között eközben rendeződik a viszony, köszönhetően annak, hogy Pedro Sánchez kormányfő eltávolította posztjáról a korábbi külügyminisztert, Arancha González Layát, akit azóta vádlottként idéztek be a bíróságra a Polisario vezetőjének Spanyolországba szállítása kapcsán. Helyét José Manuel Albares vette át, aki több találkozót is szervezett már a marokkói vezetőkkel, aminek hála, a spanyol kormánytagokat júliusban ismét vendégül látták egy migrációval kapcsolatos nemzetközi találkozón. Szombaton a marokkói király, VI. Mohammed állt kamerák elé és hivatalosan is bejelentette: új alapokra helyezik a spanyol–marokkói kapcsolatot, amelytől bizalmat, átláthatóságot és a kötelezettségvállalások tiszteletben tartását várják a jövőben.
Bár a két ország közötti viszony újra békés, a migrációs krízis szüntelen Spanyolországban. A hatóságok aktivitása ellenére Ceuta és Melilla is állandó nyomás alatt áll. Utóbbit szinte minden nap ostromolják a migráns csoportok. Legutóbb kedden százötvenen indultak útnak, hogy átmásszák a drótkerítést. Végül 57-nek sikerült átjutnia a rendőrségi védelmen, a többieket vissza tudták zavarni Marokkóba. A Melillában szétszéledt afrikaiakat karanténba helyezték, ugyanis napról napra többekről derül ki, hogy koronavírus-fertőzöttek. A legsúlyosabb határsértés július 22-én történt Melillában, akkor több mint kétszáz embernek sikerült átjutnia a kerítésen, miután összehangolt támadást indítottak az őket feltartóztatni próbáló csendőrök ellen, akik közül többen súlyosan megsérültek, miután vasrudakkal, kövekkel és horgokkal támadtak rájuk. 2021. január 1-je és augusztus 1-je között több mint 16 500 illegális bevándorló érkezett Spanyolország területére, közülük kétezren július utolsó két hetében értek partot. Ez a szám a tavalyi év azonos időszakában regisztrálthoz képest 48 százalékkal magasabb.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA-EFE/Dzsalal Morcsidi
