Pesti Srácok

Kásler Miklós: a történelemformáló gondolatokat is be kell mutatnia a Nemzeti Múzeumnak

Kásler Miklós: a történelemformáló gondolatokat is be kell mutatnia a Nemzeti Múzeumnak

Meg kell ismerni a múltunkat, de nemcsak a tárgyi emlékeket kell összegyűjteni, hanem azokat a gondolatokat is meg kell érteni, amelyek "ebből a sok népcsoportból az idők folyamán nemzetet teremtettek – hangsúlyozta hétfőn, a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepélyes állománygyűlésén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az állománygyűlés keretében nevezték iktatták be pozíciójába az intézmény új igazgatóját, L. Simon Lászlót.

A Magyar Nemzeti Múzeumnak többféle feladata van, egyrészt felhalmozni a tárgyi emlékeinket és kutatni az újabbak után, de ezen túlmenően közkincsé kell tennie azt is, hogy ezek mit jelentenek, mit jelentettek nekünk – hangsúlyozta a miniszter, aki az állománygyűlésen átadta L. Simon László hivatalos főigazgatói kinevezését, és az ebből az alkalomból a múzeumnak adományozott, Aba Sámuelt ábrázoló Zsolnay mázas pirogránit szobrot.

– mondta Kásler Miklós Szent István uralkodására emlékezve. A miniszter úgy vélte, hogy azok a korszakok a legfontosabbak a közösség számára, amelyek az identitása szempontjából a leglényegesebbek, vagy amelyeket a legkevésbé ismerünk. Ilyen korszak egyebek mellett a honfoglalás előtti időszak is – mutatott rá Kásler Miklós, utalva arra, hogy fontos feladat a 900-as évek történelmének átgondolása, Szent István korának mélyebb feltárása is. Az új igazgató feladata rendkívül nehéz, ugyanakkor rendkívül szép tradíciók nyomába léphet – fogalmazott a miniszter, aki az ünnepségen megköszönte az előző főigazgató, Varga Benedek munkáját. Az új főigazgató beszédében azt emelte ki, hogy a múzeumoknak számolniuk kell a közösséghez tartozó emberek érzelmeivel is, az identitás olyan elemével, amelynek vállalása kizárólag racionális érveléssel nem támasztható alá.

PestiSracok facebook image

– mondta L. Simon László, aki szerint mindezt annak tudatában, olyan módszertannal kell megtenni, amely tekintettel van Kodály Zoltán igazságára: kultúrát nem lehet örökíteni, ez elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. L. Simon László úgy fogalmazott: közös történetekre van szükségünk, mert történeteinkben léteznek közösségeink, történeteinkben él a nemzet, és ebben rejlik a múzeumi megújulás lehetősége is.

– fogalmazta meg hitvallását a főigazgató az ünnepségen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.