Pesti Srácok

Kásler Miklós: a történelemformáló gondolatokat is be kell mutatnia a Nemzeti Múzeumnak

Kásler Miklós: a történelemformáló gondolatokat is be kell mutatnia a Nemzeti Múzeumnak

Meg kell ismerni a múltunkat, de nemcsak a tárgyi emlékeket kell összegyűjteni, hanem azokat a gondolatokat is meg kell érteni, amelyek "ebből a sok népcsoportból az idők folyamán nemzetet teremtettek – hangsúlyozta hétfőn, a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepélyes állománygyűlésén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az állománygyűlés keretében nevezték iktatták be pozíciójába az intézmény új igazgatóját, L. Simon Lászlót.

A Magyar Nemzeti Múzeumnak többféle feladata van, egyrészt felhalmozni a tárgyi emlékeinket és kutatni az újabbak után, de ezen túlmenően közkincsé kell tennie azt is, hogy ezek mit jelentenek, mit jelentettek nekünk – hangsúlyozta a miniszter, aki az állománygyűlésen átadta L. Simon László hivatalos főigazgatói kinevezését, és az ebből az alkalomból a múzeumnak adományozott, Aba Sámuelt ábrázoló Zsolnay mázas pirogránit szobrot.

– mondta Kásler Miklós Szent István uralkodására emlékezve. A miniszter úgy vélte, hogy azok a korszakok a legfontosabbak a közösség számára, amelyek az identitása szempontjából a leglényegesebbek, vagy amelyeket a legkevésbé ismerünk. Ilyen korszak egyebek mellett a honfoglalás előtti időszak is – mutatott rá Kásler Miklós, utalva arra, hogy fontos feladat a 900-as évek történelmének átgondolása, Szent István korának mélyebb feltárása is. Az új igazgató feladata rendkívül nehéz, ugyanakkor rendkívül szép tradíciók nyomába léphet – fogalmazott a miniszter, aki az ünnepségen megköszönte az előző főigazgató, Varga Benedek munkáját. Az új főigazgató beszédében azt emelte ki, hogy a múzeumoknak számolniuk kell a közösséghez tartozó emberek érzelmeivel is, az identitás olyan elemével, amelynek vállalása kizárólag racionális érveléssel nem támasztható alá.

PestiSracok facebook image

– mondta L. Simon László, aki szerint mindezt annak tudatában, olyan módszertannal kell megtenni, amely tekintettel van Kodály Zoltán igazságára: kultúrát nem lehet örökíteni, ez elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. L. Simon László úgy fogalmazott: közös történetekre van szükségünk, mert történeteinkben léteznek közösségeink, történeteinkben él a nemzet, és ebben rejlik a múzeumi megújulás lehetősége is.

– fogalmazta meg hitvallását a főigazgató az ünnepségen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.