Pesti Srácok

Nagy-Magyarország futballválogatottját építi Orbán Viktor egy német lap szerint

Nagy-Magyarország futballválogatottját építi Orbán Viktor egy német lap szerint

Orbán Viktor egyre közelebb kerül ahhoz, hogy Nagy-Magyarország minden régiójából legyen játékosa a válogatottnak – írja a Mandiner az Augsburger Allgemeine magyar származású szerzőjére hivatkozva, aki szerint a nagy magyar csapattal nemcsak megőrizni lehet a nemzeti identitást, hanem erősíteni is.

A német lapban publikált írás szerint Orbán Viktor szívesen szolgálja ki a Nagy-Magyar Birodalom, vagyis a Magyar Királyság határain belüli állam fantáziáit, amely az első világháború előtt Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában is jelen volt. A cikk kitér rá, hogy a magyar miniszterelnök először magyar állampolgárságot adott minden magyarnak ezekben az országokban. A törzs ebben az országban Magyarország szinonimája, de csak egy etnikai csoportot jelöl, amely elsősorban Magyarországon – és a szomszédos országokban – él.

A cikk szerzője Deák István, 36 éves romániai magyar újságíró, aki csereprogram keretében dolgozik a német lap szerkesztőségében.

A szerző szerint Orbán Viktor „szívesen szolgálja ki a Nagy-Magyarországról szóló fantáziákat” és ehhez kapcsolódóan egyre több pénzt fektet be a szomszédos országok bizonyos futballklubjaiba. A szerző számításai szerint az elmúlt 10 évben 2,3 milliárd eurót, azaz 806 milliárd forintot költött szenvedélyére, a futballra, amelyből 70 millió euró, 24 milliárd forint folyt be külföldi klubokba a nemzet egyesítése ideológiájának reményében, amit a futball révén sokkal könnyebb elérni. A szerző sorra veszi ezek után azokat a határon túli klubokat, amelyeket a magyar kormány támogat.

PestiSracok facebook image

– zárul a cikk.

Forrás: Mandiner/Klub Rádió; Fotó: Képernyőfelvétel

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.