Pesti Srácok

Nigériában ismét több mint harminc keresztényt mészároltak le

Nigériában ismét több mint harminc keresztényt mészároltak le

Miközben az afganisztáni válság kapcsán újra az érzékenyítésre és a menekültek befogadására összpontosítanak a jogvédők, a világon leginkább üldözött vallási csoporttal ismét elfelejtettek foglalkozni. Egyetlen este alatt harminchét keresztényt gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel Nigéria Plateau államában, azonban a haladó értelmiség ingerküszöbét ez nem üti meg.

A fegyveresek házról házra jártak, meggyilkolva az ott lakókat Yelwa Zangamban, kedden késő este. A hadsereg katonái nehezen jutottak a helyszínre, mivel az odavezető hidat lerombolták – nyilatkozta a nigériai katonai szóvivő. A támadást feltételezhetően dzsihadista fuláni pásztorok követték el, amely mára a negyedik leghalálosabb terrorista csoporttá vált. A fulánik kezéhez már 2019-ben több vér tapadt, mint a hírhedt Boko Haraméhoz. A kormány rezignáltsága nyilvánvalóan bátorítólag hat a terroristákra, főként hogy Muhammadu Buhari elnök egyik legerőteljesebb megnyilatkozása ez ügyben mindössze annyi volt, hogy elismerte: a Boko Haram az akcióival valóban keresztényeket célozhat – írja a Vasárnap.hu.

A tömeggyilkosság önmagában is tragikus, azonban messze nem egyedülálló, sem az elmúlt évtizedben, sem az elmúlt évben, sem az elmúlt hónapban. A fulánik támadásait a nyugati liberális média jellemzően pusztán földtulajdonlás fölötti konfliktusok hozadékaként állítja be, a fuláni dzsihadistáknak azonban nyíltan vállalt célja az, hogy a keresztényeket teljesen kiűzze Nigéria északi részéről, illetve mindazokról a területekről, amelyekre jogot formálnak.

Forrás: Vasárnap.hu; Fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.