Pesti Srácok

Plagizált a Facebook egyik tényellenőrző oldalának társtulajdonosa

Plagizált a Facebook egyik tényellenőrző oldalának társtulajdonosa

Akasztják a hóhért! Bár a Facebook tényellenőrzői ádázul védik a közösségi oldal látogatóit a valóságtól, még akkor is, ha ehhez a regnáló amerikai elnököt kell elhallgattatniuk, úgy tűnik, ők sem állnak olyan messze az álnevek és a plágium használatától, ha ez kicsit megdobja az olvasottságot.

A Snopes az egyik legnagyobb városi legendákkal foglalkozó weboldal. A portál célkitűzése, hogy összegyűjti az álhíreket, pletykákat és komoly kutatómunka árán leleplezi azokat. Azonban a kutatómunka úgy tűnik mégsem annyira komoly, mint azt állítják. A Buzzfeed munkatársai ugyanis arra világítottak rá, hogy David Mikkelson, a Snopes egyik alapítója és társtulajdonosa az elmúlt években legalább ötvennégy cikket közölt részben a saját neve, részben álnevek, valamint a Snopes neve alatt, amiket részben vagy egészben máshonnan másolt. Érdekesség, hogy a portál a Facebook egyik kiemelt tényellenőrző partnere volt, hivatalosan 2019-ig, azonban az amerikai elnökválasztás során ismét besegített a választási csalással kapcsolatos hírek cáfolásában, majd eltüntetésében. Mikkelson plagizált, álnéven közölt cikkei pedig éppen ebben az időszakban 2015-2019 között jelentek meg.

Bár a plágiumügy egy hasonló profilú portál hitelességét gyakorlatilag alapjaiban rengeti meg, Mikkelsont mégsem rúgták ki: továbbra is döntéshozó maradt az oldalnál. A Buzzfeed szerint a korábbi szerkesztő azért lopott anyagokat, hogy növelje a lap olvasottságát, és azért használt álneveket, hogy nagyobbnak tűnjön a stáb. A Snopes szakmaiságát egyébként jól jellemzi az is, hogy a választások után a BabylonBee elnevezéső jobboldali kötődésű portál szatíráit is következetesen álhírként jelölték meg.

PS-összeállítás, Fotó: factcheckorg

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)