Pesti Srácok

Plusz felvételi pontot kapnak, akik az egyetem előtt beállnak honvédnak

Plusz felvételi pontot kapnak, akik az egyetem előtt beállnak honvédnak

A honvédelmi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy a rendelet, amelynek értelmében plusz felvételi pontokkal indulnak az egyetemeken a honvédelmi képzésen átesett jelentkezők, hamarosan megjelenik.

Plusz pontokat kapnak a felsőoktatási felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél – írja az InfoRádió. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is – jelentette be a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: idén négyszáz fiatalnak kínáltak lehetőséget ilyen szolgálatra, 470-en jelentkeztek. Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél. Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a honvédség létszáma. Kiemelkedőnek nevezte a növekedést az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.

Az önálló katonai képességek kialakításának fontosságát hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor azt mondta: az afganisztáni kimenekítés is megmutatta, hogy nem lehetünk teljesen kiszolgáltatottak másnak. Elmondta: a magyar akció nem lehetett volna sikeres, ha a haderőfejlesztés keretében például nem vették volna meg a csapatszállító gépeket. Hangsúlyozta, hogy a haderőfejlesztés révén elért képességek megfelelnek a NATO elvárásainak. Kiemelte, hogy a Szolnokon létrejövő regionális különleges műveleti parancsnokság a NATO-ban is hiányzó képességet lesz hivatott pótolni. Fő feladata a különleges műveleti katonák kiképzése, feladataik koordinálása több nemzet között – például olyan akciókban, mint az afganisztáni kimenekítés volt.

Forrás: Infostart/InfoRádió; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.