Pesti Srácok

Sebastian Kurz is ellenzi az afgán migránsok befogadását

Sebastian Kurz is ellenzi az afgán migránsok befogadását

Sebastian Kurz a Puls 24 tévécsatornának adott, vasárnap adásba kerülő interjújában tért ki arra: ellenzi, hogy több Afganisztánból menekülő embert fogadjanak be országába most, a közép-ázsiai országban történt radikális tálib hatalmátvétel után. Ausztria a 2015 és 2016-os európai migrációs válság idején lakossága több mint egy százalékának megfelelő számú menedékkérőt fogadott. Kurz karrierjét a bevándorlással szembeni kemény fellépésre építette, 2017 óta minden parlamenti választást megnyert – írta a Reuters hírügynökség az interjút ismertető anyagában. Miközben az Európai Unió azon töri a fejét, hogy mit kezdjen azokkal az afgánokkal, akik az elmúlt 20 évben segítették tevékenységét, Kurz azt mondta, hogy az Ausztriába jövetel nem lehet választási lehetőség.

– hangoztatta Kurz az interjúban.

Ausztriában több mint negyvenezer afgán menekült él, ami a második legnagyobb szám Európában Németország után, ahol 148 ezren vannak – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2020-ra vonatkozó adataiból. Ausztria lakossága kilencszer kisebb, mint Németországé. Ausztria emellett semleges ország, és nem tagja a NATO-nak, illetve csak nagyon kis számú katonát küldött Afganisztánba. A NATO honlapja szerint 16 katonát vezényelt az afgán biztonsági erők kiképzésére és tanácsadására irányuló Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű művelet keretében.

PestiSracok facebook image

Kurz az országukból menekülő afgánokról szólva kijelentette, a már az országban tartózkodó afgán menekültekre és menedékkérőkre utalva:

Úgy vélekedett, hogy az Afganisztánból menekülő embereknek a régióban kellene maradniuk, hozzátéve, hogy a szomszédos Türkmenisztán és Üzbegisztán csak 14, illetve 13 afgán menekültet fogadott be, ami megegyezik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett adatokkal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.