Pesti Srácok

Szilágyi Péter: a Határtalanul! program révén 2010 óta fiatalok tízezrei látogattak a határon túli magyarsághoz

Szilágyi Péter: a Határtalanul! program révén 2010 óta fiatalok tízezrei látogattak a határon túli magyarsághoz

A nemzetről szóló tudás továbbadását nevezte a Határtalanul! vetélkedő és az azt záró Honfoglaló tábor fő céljának a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa szerdán, Noszvajon. Szilágyi Péter hangsúlyozta: a 2010-ben indított Határtalanul! program célkitűzése, hogy a magyarországi közoktatásban tanuló minden fiatal legalább egyszer eljusson a magyarok lakta külföldi régiók egyikébe, és ennek eredményeként minden évben több tízezer fiatal jut el a határon túlra.

Szilágyi Péter a Honfoglaló táborban arról beszélt a Határtalanul! vetélkedő legsikeresebb résztvevőinek, hogy csak az élővé tett tudással és annak átadásával tartható fenn a magyar nemzet, amely több mint ezeréves államisággal büszkélkedhet. Emlékeztetett: a 2010-ben indított program célkitűzése, hogy a magyarországi közoktatásban tanuló minden fiatal legalább egyszer eljusson a magyarok lakta külföldi régiók egyikébe.

– mondta. A miniszteri biztos közölte, hogy a Covid-járvány megváltoztatta a korábbi gyakorlatot, ám az online módon lebonyolított vetélkedőben most vettek részt a legtöbben. A noszvaji táborban mintegy 400 fiatal és felkészítő tanáraik vesznek részt: azok a kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, vajdasági és anyaországi középiskolások, akik a legjobbnak bizonyultak a mintegy 112 ezer diákot megmozgató Határtalanul! középiskolai vetélkedőben.

PestiSracok facebook image

A Határtalanul! program 2010-ben indult. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának tájékoztatása szerint célja a magyar–magyar kapcsolatok építése, személyes viszony kialakítása és elmélyítése az anyaországi és a külhoni magyarság között. A program keretében magyarországi iskolák tanulói – a kormány támogatásával – osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalatokat szereznek a külhoni magyar közösségekről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.