Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A német államfő szerint Németország egy bevándorló hátterű ország

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021. szeptember 29. 06:43
A német államfő szerint Németország egy bevándorló hátterű ország

Frank-Walter Steinmeier német államfő kedden az egyik hagyományos ipari övezetben, a Ruhr-vidéken tett látogatást. A Mülheim an der Ruhrban működő Friedrich Wilhelm Vasmű negyvenöt százalékban bevándorló hátterű emberekből álló személyzete előtt mondott köszöntőjében az elnök úgy fogalmazott, hogy nem az emberek bevándorló hátterűek, hanem maga Németország egy bevándorló hátterű ország.

Steinmeier felidézte, hogy Németország éppen hatvan éve kötött megállapodást Törökországgal vendégmunkások fogadásáról. A vendégmunkások azért érkeztek, hogy segítsenek a gyorsan növekvő gazdaság építésében. Munkájuk nélkül az országunkban tapasztalható jólét nagy része megmagyarázhatatlan lenne.

– mondta Frank-Walter Steinmeier, aki felkereste a bochumi Türkiyenspor német–török labdarúgó egyesületet, és megtekintette az esseni Ruhr-múzeumban Ergun Cagatay fotóművész Idevalósiak vagyunk (Wir sind von hier) című kiállítását, amely a Ruhr-vidéken élő török származású bevándorlókról szól.

PestiSracok facebook image

A szövetségi statisztikai hivatal legutóbbi, 2019-es adatai szerint a németországi lakosság harminchat százaléka, 21,2 millió ember számít bevándorló hátterűnek. Ez 2,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 20,8 millióhoz képest. A hivatal meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a bevándorló hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. A bevándorló hátterű lakosság ötvenkét százaléka, 11,1 millió fő német állampolgár és Németországban született. A bevándorló hátterű lakosság csaknem kétharmadát, hatvanöt százalékát az Európa határain belülről érkezett emberek és leszármazottaik teszik ki. Származási ország szerint a legnagyobb csoportot a törökországiak teszik ki, arányuk tizenhárom százalék. A második helyen a Lengyelországból származók állnak tizenegy százalékkal. A harmadik helyen az Oroszországból származó bevándorló hátterű emberek csoportja következik, hét százalékos részaránnyal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Philipp Gülland

Kapcsolódó témák
bevándorláspárti politika vezető németország bevándorlóország frank-walter steinmeier
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.