Pesti Srácok

A német államfő szerint Németország egy bevándorló hátterű ország

A német államfő szerint Németország egy bevándorló hátterű ország

Frank-Walter Steinmeier német államfő kedden az egyik hagyományos ipari övezetben, a Ruhr-vidéken tett látogatást. A Mülheim an der Ruhrban működő Friedrich Wilhelm Vasmű negyvenöt százalékban bevándorló hátterű emberekből álló személyzete előtt mondott köszöntőjében az elnök úgy fogalmazott, hogy nem az emberek bevándorló hátterűek, hanem maga Németország egy bevándorló hátterű ország.

Steinmeier felidézte, hogy Németország éppen hatvan éve kötött megállapodást Törökországgal vendégmunkások fogadásáról. A vendégmunkások azért érkeztek, hogy segítsenek a gyorsan növekvő gazdaság építésében. Munkájuk nélkül az országunkban tapasztalható jólét nagy része megmagyarázhatatlan lenne.

– mondta Frank-Walter Steinmeier, aki felkereste a bochumi Türkiyenspor német–török labdarúgó egyesületet, és megtekintette az esseni Ruhr-múzeumban Ergun Cagatay fotóművész Idevalósiak vagyunk (Wir sind von hier) című kiállítását, amely a Ruhr-vidéken élő török származású bevándorlókról szól.

PestiSracok facebook image

A szövetségi statisztikai hivatal legutóbbi, 2019-es adatai szerint a németországi lakosság harminchat százaléka, 21,2 millió ember számít bevándorló hátterűnek. Ez 2,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 20,8 millióhoz képest. A hivatal meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a bevándorló hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. A bevándorló hátterű lakosság ötvenkét százaléka, 11,1 millió fő német állampolgár és Németországban született. A bevándorló hátterű lakosság csaknem kétharmadát, hatvanöt százalékát az Európa határain belülről érkezett emberek és leszármazottaik teszik ki. Származási ország szerint a legnagyobb csoportot a törökországiak teszik ki, arányuk tizenhárom százalék. A második helyen a Lengyelországból származók állnak tizenegy százalékkal. A harmadik helyen az Oroszországból származó bevándorló hátterű emberek csoportja következik, hét százalékos részaránnyal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Philipp Gülland

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.