Alapjogokért Központ: az EU helyreállítási alapja nem adomány, hanem hitel
Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Unió Helyreállítási és ellenállóképességi alapja (RRF) nem adomány, hanem olyan hitel, ami adósságspirálba viheti a tagállamokat. Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója keddi, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság uniós kezelésének következtében a régi nagy tagállamok végletesen eladósodtak. A koronavírus-járványra utalva közölte, hogy az EU ismét válsággal szembesült, amire válaszként az intézményrendszer iszonyatos hitelbe veri magát és a tagállamokat.
Kovács István álláspontja szerint a magyar belpolitikában a helyreállítási alap baloldali olvasata, hogy az egy brüsszeli adomány, amelyért cserébe az EU elvárja, hogy Magyarország tartsa be az európai normákat, amelyek között a jogállamiságot említette. A baloldali vélekedésre reagálva a stratégiai igazgató azt hangoztatta: több sebből vérzik ez az állítás. Az Alapjogokért Központ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: a helyreállítási alap nem adomány, hanem olyan hitel, aminek következtében fennáll annak a veszélye, hogy adósságspirálba kerülhetnek a tagállamok.
Nem véletlen, hogy nagy régi eurózóna-tagállamok sem veszik fel ezt a hitelt
– mondta. Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője a többi között úgy vélte: hogy mivel a tagállami vezetők tavaly nyáron ellenálltak a többéves pénzügyi keretre való örökkötvény-kibocsájtás ötletének, ezért az Európai Bizottságnak (EB) kellett találnia egy olyan utat, amivel hitelfüggőségbe szorítja a tagállamokat. Mint hozzátette, a helyreállítási alap összege mintegy 670 milliárd euró, aminek mintegy fele – 300-350 milliárd euró – hitel. Ezt a lehetőséget mindössze hat-hét tagállam – köztük Lengyelország, Szlovénia, Portugália, Görögország, Olaszország – igényelte, tehát az EB által kínált megoldás nem találkozik a tagállamok véleményével. Kovács Attila úgy látta: a helyreállítási alap precedenst teremt arra, hogy harminc évre eladósítsa magát az unió, ami a többéves költségvetések tárgyalásakor, például 2027-ben újra visszaköszönhet. Az uniós projektvezető kitért arra is, hogy a helyreállítási alap kilépett a normál keretrendszerből és a politikai zsarolás eszköze lett. A magyar terv elfogadásáról úgy vélte, Brüsszel a jövő tavaszi választások előtt fog találni olyan fals kifogásokat, amelyekkel késleltetheti annak elfogadását.
Forrás: MTI; Fotó: Alapjogokért Központ
