Dániában munkavállaláshoz köthetik a migránsok juttatásait
Újabb intézkedéssel szigorítana a dán kormány migrációs politikáján: az új javaslat értelmében a bevándorlók kizárólag akkor kapnák meg az állami támogatásokat, ha már dolgoznak legalább heti harminchét órában. Ellenkező esetben nem lennének jogosultak a pénzügyi segélyekre.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden ismertette, hogy a rendelet kezdetben csupán azt a becslések szerint húszezer fős társadalmi csoportot érintené, amely három vagy négy éve részesül állami ellátásban, azonban nincs bizonyos szintű iskolai végzettsége, és dánul sem beszél. A kormányfő hangsúlyozta: a közel-keleti, észak-afrikai országokból, valamint a Törökországból, Afganisztánból és Pakisztánból származó nők foglalkoztatási aránya kifejezetten alacsony. A statisztikai adatok szerint az említett térségekből érkező tíz nőből hat munkanélküli – számolt be a Magyar Nemzet.
Olyan új munkalogikát akarunk bevezetni, amelyhez az embereknek kötelességük hozzájárulni, és hasznossá tenni magukat
– fogalmazott Frederiksen. Peter Hummelgaard dán munkaügyi miniszter elmondta: a 37 órás munkakötelezettség keretében az emberek különféle munkákat végezhetnek. Ezek közé tartozik a takarítás, a strandok és erdők karbantartása, valamint önkormányzati intézményekben is vállalhatnak munkát. A rendelet továbbá hangsúlyozza, hogy a dán vállalatok is fontos szerepet kapnak az új munkahelyek létrehozásában, amelyek szintén elősegíthetik a beilleszkedést. A kormány úgy véli, a munkahelyeken a bevándorlók új embereket ismerhetnek meg, kapcsolatokat alakíthatnak ki, és Dániát is jobban megismerhetik.
Az intézkedés hosszú távú célja a bevándorlók integrálódásának elősegítése, és hogy idővel nullára csökkenjen a menedékkérők száma. A statisztikai adatok arra mutatnak rá, hogy Dánia mintegy 5,8 milliós lakosságának 11 százaléka bevándorló-hátterű, és több mint fele olyan országokból érkezett, amelyeket Koppenhága „nem nyugatinak” minősít. Frederiksen szerint nem volt helyes döntés úgy állami támogatásokat adni a bevándorlóknak, hogy semmit sem kértek tőlük.
A szociáldemokrata kormány terveit még jóvá kell hagynia a parlamentnek, azonban még más baloldali alakulatok is bírálták a javaslatot. Mai Villadsen, a Vörös-Zöld Szövetség szóvivője szerint az ilyenfajta szigorítás államilag támogatott szociális dömpinghez vezethet, amelyről akkor beszélünk, ha egy tagállam a többivel szemben alacsonyabb bérköltségek vagy lazább munkajogi szabályok révén versenyelőnyhöz jut. Mattias Tesfaye bevándorlásügyi miniszter múlt héten éppen arról beszélt: „hiba volt Orbán Viktort bírálni, amiért szögesdrót kerítést építtetett Magyarország határán 2015-ben”. Az elmúlt években Dániába is nagy számban érkeztek a menekültek, azonban a szigorúbb intézkedéseknek köszönhetően már mérséklődtek a számok: míg 2015-ben a dán hatóságok több mint 21 ezer menedékkérőt regisztráltak, 2020-ra ez az érték 1515 főre csökkent. Idén pedig július végéig mindössze 851 menedékkérelmet nyújtottak be.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Jens Norgaard Larsen
