Pesti Srácok

Orbán Balázs: Az illegális migrációt nem kezelni kell, hanem megállítani

Orbán Balázs: Az illegális migrációt nem kezelni kell, hanem megállítani

A tömeges migráció nem erősebbé, hanem gyengébbé teszi az Európai Uniót. Teljes paradigmaváltásra lenne szükség a migrációt illetően, de erre a Nyugat nem áll készen – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára egy hétfői, budapesti fórumon. A Danube Institute által A politikai döntéshozók vitája címmel rendezett beszélgetésen az államtitkár kifejtette: a 2015-ös migrációs válság mérföldkövet jelentett Európában, ugyanis a politikusok addig nem ismerték fel, hogy a világ megváltozott, és nem voltak felkészülve arra, ami akkor történt.

– mondta. Közölte: a világ azonban más lett, a hidegháború kétpólusú rendszere megszűnt, instabil régiók alakultak ki, amelyeket sokan el akarnak hagyni.

PestiSracok facebook image

– magyarázta. Úgy látja, nagyon fontos, milyen üzenetet küld ezeknek az embereknek az EU, és ha azt üzeni, hogy be lehet jutni oda, az emberek akár illegálisan is próbálkoznak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány 2015 óta olyan rendszert igyekszik kialakítani, amelynek kidolgozta a jogi hátterét, rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, a humán erőforrás, és világos üzenetet közvetít: senki ne akarjon illegálisan bejutni az unióba Magyarországon keresztül, mert ez nem fog sikerülni. Azt mondta: a magyar kormány szerint valóban van humanitárius kötelességük az országoknak, de ez nem az, hogy befogadják a migránsokat, hanem hogy segítsenek nekik, minél közelebb a szülőhazájukhoz.

– mutatott rá. Orbán Balázs szerint teljes paradigmaváltásra lenne szükség a migrációt illetően, de erre a Nyugat nem áll készen.

– hangoztatta.

A migráció az Egyesült Államoknak is nagy kihívást jelentett

Jeff Sessions volt amerikai szenátor (1997-től 2017-ig Alabamát képviselte), volt igazságügyminiszter, a Republikánus Párt tagja arról beszélt, hogy 2015 országában is fontos időszak volt, mert a migráció kérdése a középpontba került, az illegális migráció az Egyesült Államoknak is nagy kihívást jelentett.

– mondta. Hozzátette: ha azt az üzenetet küldi egy ország, hogy a határai nyitva állnak, az egyre több embert vonz. Az amerikai politikus felhívta a figyelmet a nemzetállamok jelentőségére is. Meglátása szerint jelenleg is a nemzetállamok a legfontosabb tényezők a világpolitikában.

– mutatott rá. Közölte: a nemzetállamok feladata az is, hogy törvényeket alakítsanak ki és betartassák azokat.

– mondta. Véleménye szerint a magyar kormány következetes migrációs politikája azt az üzenetet közvetítette, hogy a határai nincsenek nyitva, ezért egy idő után nem is érkeztek tömegek.

– jelentette ki Jeff Sessions.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.