Orbán Viktor: a migráció kérdésében mi nem engedhetünk, Magyarország és Szerbia megvédi Európát és Németországot (videóval!)
A migráció kérdésében mi nem engedhetünk, az lehetetlen, hogy menekülttábort csináljanak Magyarországól – mondta Orbán Viktor a szerdai magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozó után. Ezen főként az illegális bevándorlás megállításáról, Szerbia uniós integrációjáról és a két ország gazdasági kapcsolatairól egyeztettek a kormányfők, valamint kitértek arra is, hogy a két ország politikai együttműködése történelmi léptékkel mérve is kiváló az elmúlt években, gazdasági szempontból pedig Magyarország Szerbia egyik legfontosabb partnere. A találkozó zárásaként Szijjártó Péter és szerb kollégája együttműködési megállapodást írt alá a két ország között.
Orbán Viktor a szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: meg kell védeni Európát, mert az amerikai kudarc Afganisztánban olyan helyzetet idézett elő, amelynek révén több milliós migránshullám is bekövetkezhet a következő időszakban, és ha ez szárazföldi útvonalon történik meg – ami szerinte a legvalószínűbb –, akkor ez Szerbiát és Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni. Hozzátette: akik a migrációt korábban támogatták – kormányok, NGO-k, Soros-szervezetek –, most ugyanúgy támogatják, támogatnák az Afganisztánból érkező migrációt, ez azonban élesen ellentétben áll Magyarország és Szerbia érdekével.
Magyarország azért is elkötelezett "ezer százalékig" Szerbia európai uniós tagsága mellett, mert enélkül Európa belső részeinek biztonsága sem garantálható
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Semmilyen elismerésre és hálára nem számíthatunk
Védjük Szerbiát, védjük Magyarországot, védjük magunkat, de mindannyian tudjuk, hogy ezek a migránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért, amikor most megvédjük magunkat, mint oly sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük, és ez akkor is így van, ha semmilyen elismerésre, és hálára pedig végképp nem számíthatunk
– fogalmazott a miniszterelnök.
Úgy vélte: a történelmi példák azt mutatják, hogy amikor veszély fenyegette Európa belső részét, és meg kellett védeni Európát, akkor "sosem siettek a segítségünkre", hanem ütközőzónává nevezték ki ezt a térséget.
A németek állandóan hátba lőttek bennünket
Ezt csinálták évszázadokon keresztül. És semmi jelét nem látom annak, hogy ez a gondolkodásmód megváltozott volna
- jelentette ki. Úgy értékelt: Magyarország úgy védte meg a németeket a 2015-ös válság során, hogy közben
a németek állandóan hátba lőttek bennünket jogállamisági eljárással és a kerítésépítéssel kapcsolatban is. Magunkra számíthatunk, de elég erősek vagyunk, hogy ennek a kihívásnak meg tudjuk felelni és meg is oldjuk
- jelentette ki. Orbán Viktor leszögezte:
lehetetlen, hogy menekülttábort csináljanak Magyarországból vagy Szerbiából. Az lehetetlen, hogy itt hotspotokat hozzanak létre. Az lehetetlen, hogy itt a biztonsági kérdések kiszorítsák a gazdasági fejlődés kérdését, ezt egyszerűen nem engedhetjük meg.
Csúcspont
A szerb kormányfő országaink gazdasági kapcsolatait emelte ki, kitérve arra is, hogy az elmúlt hét évben rendkívül sikeressé vált az együttműködés Magyarország és Szerbia között. A magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Orbán Viktor kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában Ana Brnabić kiemelte: a megállapodás a kétoldalú stratégiai partnerségről a csúcspontja az eddigi közös munkának, amelyet 2014-től, az első együttes kormányülés óta folytattak. Ennek eredményeként írhatták alá most az egyezményt és több más megállapodást is – mutatott rá. Hangsúlyozta: Szerbia elkötelezett amellett, hogy tovább mélyítsék a kétoldalú kapcsolatot és barátságot. A szerb kormány egyetlen más ország kormányával sem tartott annyi együttes ülést, mint a magyarral, és a kétoldalú együttműködésük rendkívül sikeres.
A szerb kormányfő köszönetet mondott Magyarországnak az országa európai uniós csatlakozásához nyújtott támogatásért. A Magyarország által biztosított szakmai segítségről is írtak alá most megállapodást – emlékeztetett, hozzátéve: korábban már megállapodtak a külképviseletek és nagykövetségek infrastruktúrájának közös használatáról; ez is mutatja a magyar–szerb együttműködés hatékonyságát.
Szerbia is elkötelezett a szerbiai magyar közösségek segítése mellett
A szerb kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország a harmadik legfontosabb gazdasági partnere Szerbiának az EU-ban, és hamarosan a második helyre kerülhet, mert folyamatosan nő a kereskedelmi forgalom a két ország között. Az infrastrukturális projektek pedig ugyancsak a kétoldalú együttműködés és bizalom magas színvonalát bizonyítják – vélekedett. Ana Brnabić köszönetet mondott magyar kollégájának azért is, amit a magyarországi szerb közösségért tett, és azt mondta, Szerbia is elkötelezett a szerbiai magyar közösségek segítése mellett.
Kérdésre kifejtette: Magyarország a legmegbízhatóbb partnere Szerbiának az uniós integráció felé vezető úton, minden segítséget megad Szerbiának és mindig, minden fórumon kiáll Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása mellett. Egyre több magyar beruházás valósul meg Szerbiában, ezt a magyar kormány is támogatja – fűzte hozzá.
Azt is elmondta: előbb-utóbb újabb migrációs hullám alakulhat ki. Szerbia nem tagja az EU-nak, de közös európai álláspont kialakítását sürgeti, mert tranzitútvonalon helyezkedik el, ahol egy EU-tagállam felől érkeznek a migránsok, hogy az EU másik része felé haladjanak – magyarázta, hozzátéve: jó lenne, ha ellenőrzött formában jönnének a migránsok, és már az első uniós tagállamban ellenőriznék őket, ahova érkeznek. Úgy kellene segíteni az embereknek, hogy ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket és ne kelljen elindulniuk Európa felé – mutatott rá.
A magyar kormány tizenhat magyar vállalat szerbiai beruházását finanszírozza
A csúcstalálkozó keretében Tomislav Momirović szerb építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kormányközi megállapodást írt alá. Szijjártó szerint történelmi léptékben mérve is kiváló a politikai együttműködés Magyarország és Szerbia között, ebből pedig mindkét ország jelentősen profitál gazdasági szempontból is.
A miniszter arról számolt be a Budapesten rendezett magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozót követően, hogy 2021 első felében 37 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, ennek értéke az év végére meg fogja haladni a 3 milliárd eurót. A forgalom további növelése érdekében a magyar Eximbank 135 millió eurós hitelkeretet hozott létre a magyar és szerb vállalatok kereskedelmi együttműködésének támogatására – tette hozzá.
Mint mondta, a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott válaszként a kormány finanszírozást biztosít magyar cégek külföldi beruházásaihoz, aminek kapcsán a legnagyobb érdeklődés Szerbia iránt mutatkozik. Tájékoztatása szerint a kormány tizenhat magyar vállalat szerbiai beruházását finanszírozza, így 20 milliárd forint támogatás nyomán jelenleg 40 milliárd forintnyi beruházás zajlik a szomszédos országban.
Beindítják a dunai gyorshajó-járatot Budapest és Belgrád között
Szijjártó Péter kiemelte, hogy folytatódik a vajdasági gazdaságfejlesztési program is, ahol eddig 14 ezer magyar kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást mintegy 60 milliárd forint értékben; ezek nyomán 120 milliárd forint értékben zajlanak beruházások. Megállapodás született szerdán a két ország közötti összeköttetések javításáról is; ennek keretében a jövő év nyaráig beindítják a dunai gyorshajó-járatot Budapest és Belgrád között. Emellett a miniszter elmondta, hogy már minden előkészítő munkát elvégeztek a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal építésével összefüggésben, jövő év nyarától a vonalon "kényelmesen és gyorsan" lehet majd vonattal utazni.
Végezetül közölte, hogy a két ország közötti bizalmi kapcsolat új szintjét mutatja a megegyezés, miszerint Szerbia és Magyarország beengedi egymás nagykövetségeire a másik fél diplomatáit azokon a helyeken, ahol annak nincs képviselete. Így magyar diplomaták dolgoznak már Szerbia zambiai nagykövetségén; ezt Kongó fogja követni, a szerbek pedig Magyarország máltai és chilei képviseletére delegálják a diplomatáikat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
