Orbán Viktor: minden új templom bástya a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben
Orbán Viktor is részt vett a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén. Ünnepi beszédében a miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar nemzet csak keresztényként maradhat fenn, és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben.
A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: mi, magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában. Úgy vélte, Nyugat-Európa ma a kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában van; a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt ötszáz évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.
Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket
– jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak sem letérni, sem lesodródni arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük. Emlékeztetett: ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti, amikor kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nemcsak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig
– értékelt.
Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nemcsak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben
– jelentette ki. Ezért – folytatta – 2010 óta Magyarországon, a Kárpát-medence magyarlakta területein százötven új magyar templomot építettek, és több mint háromezer hazai és külhoni templomot megújítottak. Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott: erős hete volt a magyar reformátusoknak, hiszen múlt vasárnap a Svábhegyen református óvodát avattak, szombaton a református fellegvárban, Sárospatakon egyetemet alapítottak, ma pedig templomot avatnak.
A templom annak a jele, hogy bízunk Istenben, és ezért hittel tekintünk a jövőbe. A templomaink világítótornyok, amikor új épül, növekszik a fény a világban
– hangsúlyozta.
A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását. Szólt Makovecz Imre építészről, aki – mint mondta – "élete alkonyán megálmodta a templomot", és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta a helyi közösség erejét is, mert az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.
Előkészíteni Isten és ember találkozását
A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a templomépítők és a templomban szolgálók felelőssége, hogy "hívjanak", hogy előkészítsék Isten és ember találkozását. Amikor azonban Isten megjelenik, akkor félre kell állniuk, mert akkor már csak Isten számít. Mint fogalmazott:
Bennünket, reformátusokat az kell, hogy jellemezzen, hogy hátra tudunk lépni, vissza tudunk vonulni, amikor a találkozás Isten és ember között megtörténik.
Balog Zoltán igehirdetésében a jeruzsálemi templom felszentelésének történetét magyarázta. A Krónikák második könyvének elbeszélése szerint a templomszenteléskor az "Úr házát felhő töltötte be", és a szertartásra felsorakozott papok a felhő miatt nem tudták szolgálatukat végezni. A református püspök megjegyezte: a történet némiképp ironikus tanítása, hogy Isten jelenléte a templomban nem a szertartás vagy az igehirdetés automatikus következménye; előfordul, hogy az egyházi rutin inkább akadályozza azt. Ezért az első templom felszentelésekor a Szentlélek "kicsit félretolta" a lelkipásztorokat, hogy az emberek vele való találkozása "igazi, belső megrendülés legyen".
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében arról beszélt: a pesterzsébeti gyülekezet a névadással jelzi, hogy az erdélyi bözödújfalusi összetartozás templomának kíván testvére lenni.
Felidézte: Bözödújfalu, a Marosvásárhelytől huszonkét kilométerre lévő település a nyolcvanas évek közepén lett a Ceausescu-féle falurombolás áldozata. A falut, amelyben katolikusok, unitáriusok, székely szombatosok, görög katolikusok és reformátusok laktak alig kétszáz házban, elárasztották vízzel. A házak eltűntek, de a falu templomainak tornyai még sokáig kilátszottak a vízből, mielőtt ledőltek. Az egykori lakosok évente visszajárnak, 2020-ban pedig elhatározták, hogy visszaépítik a tó közepén az egykori katolikus templom tornyát a megmaradás és az összetartozás szimbólumaként.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, aki gyűjtést szervezett a templomépítésre, elmondta: sok ezer ember adományozott függetlenül felekezeti hovatartozásuktól országszerte és a határokon túl is.
A pesterzsébeti Mátyás király téren felépült templom terveinek vázlatát Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész készítette, a terveket tanítványa, Dósa-Papp Tamás dolgozta ki. A templom alapkövét 2018-ban tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
