Soros György szimbolikusan még jelen van, de valójában már egy poszt-Soros-korban élünk
Rendhagyó workshop keretében beszélgetett G. Fodor Gábor, a 888.hu főszerkesztője a néhány hete megjelent, A nagy terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című könyvről, az országtanulmányokat jegyző szerzőkkel, nevezetesen Bíró Andrással, Kosztur Andrással, Pogrányi Lovas Miklóssal és Matyi Tamással. A workshopról a 888.hu számolt be, ahol a többi között kiderült, hogy a Soros-birodalom egyfajta kórként terjed, de nem Magyarország az egyetlen hely, ahol megálljt parancsoltak a milliárdos spekulánsnak, hiszen a demokráciába kíván folyamatosan beleszólni.
G. Fodor Gábor már az elején leszögezte, hogy számára három típusú veszélyt testesít meg Soros György: veszélyt jelent a stabilitásra, az instabil helyzeteket kedveli, vagy instabil helyzeteket állít elő, mert ez kedvez a spekulációnak; veszélyt jelent a demokrácia nézve, mert senki se választotta meg, mégis igényt tart arra, hogy beleszóljon a politikába; és végül fenyegetést jelent a választói akaratra, a szuverenitásra nézve, arra vállalkozik, hogy a választók és a megválasztott kormányok helyett döntsön – szögezte le G. Fodor. Kosztur András azonban úgy véli, nem lett mindenhol azonnal káosz, ahol megjelent, hiszen az a lényeg, hogy lassan terjed a „kór”. Ugyanis miután megjelenik, lehet, hogy valakinek szüksége lesz egy fénymásolóra, amit megkap tőle, majd tejet szállítanak az iskolákba, később pedig már létrehoz egy újságot. Aztán arra ébredünk, hogy politikai követelésekkel áll elő egy civil alapítványi struktúra.
Itt valójában egy lepelről van szó. A lepel politikai szándékokat leplez el, amelyekről aztán évtizedes távlatokban derül csak ki, hogy itt politikai szándékról volt szó
– mondta Kosztur András. Bíró András szerint Soros gondolkodása úgy működik, hogy most én adok neked valamit, aztán majd évek múlva kérek. Bíró felhívja továbbá a figyelmet arra is, hogy Soros sok esetben nacionalistákat is támogat; neki a lényeg, hogy olyan erőket támogasson, amelyek instabilitást képesek okozni.
Soros a nyitott társadalom híve, de mit jelent ez?
Soros György a nyitott társadalmat hirdeti, ami csupa pozitív szókapcsolattal tarkított. Mégis gond van vele, hiszen ez egy trükk – jegyzi meg Bíró, aki szerint a szép szavak mögött kiábrándító gyakorlat rejtőzik:
Itt van a szabadság és demokrácia problémája, hogy a választópolgároknak szabadságában áll-e olyan szuverén kormányt megválasztani, amely olyan célokért küzd, amely ellenkezik Soros céljaival. Soros pedig olyan civil szervezeteket támogat, amelyek úgy csinálnak politikát, hogy közben kikerülik a demokratikus versenyt.
Matyi Tamás szerint a demokrácia arról szól, hogy demokratikus úton megválasztott politikusok, a képviselők döntenek az ország sorsáról. Soros szervezetei viszont ilyen felhatalmazás hiányában is beleszólnak a demokratikus folyamatba. Magyarország után azonban több országban is lerántották a leplet Sorosról. Például Észak-Macedóniában, Szerbiában, Szlovákiában és Lengyelországban is.
Ezekben az országokban is ugyanaz a bajuk Sorossal, mint nekünk, azaz, hogy felhatalmazás nélkül beleszól az adott ország demokratikus működésébe, tehát megsérti a szuverenitást
– teszi hozzá Matyi Tamás. Soros emberei azonban szerte a világban megtalálhatóak, hiszen hálózatként működnek a szervezetei. Van, ahol politikai szerepet is kaptak az emberei; ilyen például Moldova, ahol elnökválasztást nyert nagy fölénnyel az egyik embere.
Ezekben az országokban a politikában előrébb tart és van, ahol meg hátrébb. A más kérdés viszont, hogy a társadalom mindenütt ellenáll, és minél előrehaladottabb a Soros-projekt a politikában, annál erősebb falat húz fel a társadalom
– mondta Kosztur András. Soros jelenlétére viszont már nincs szükség, hiszen a pénze a mozgatórugója mindennek és ehhez jön a politikai hátszél. Pogrányi Lovas Miklós szerint
a személye szimbolikusan még jelen van, de tulajdonképpen már egy poszt-Soros-korban vagyunk.
Forrás és kép: 888.hu
