Szijjártó Péter: joggal lehet tartani egy masszív illegális migrációs hullámtól (videó)
Jelentős hasznokkal járt Magyarország együttműködése a Türk Tanács országaival, ugyanis 2010 óta sikerült megduplázni a kereskedelmi forgalmat, illetve a felek sokat segítettek egymásnak a koronavírus-járvány jelentette kihívások leküzdésében is – közölte a tárca szerint Szijjártó Péter csütörtökön, az üzbegisztáni Xivában. A külgazdasági és külügyminiszter a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) ülésén hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi forgalom volumene mára eléri az évi négymilliárd dollárt Magyarország és az érintett államok között, és a barátságos együttműködés más területeken is kézzelfogható előnyökkel járt. A miniszter arról is szólt, hogy egy tömeges milliós nagyságrendű migrációs kiáramlás Afganisztánból sajnos reális forgatókönyv, ezért mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében.
Arról számolt be, hogy a kormány elkötelezett a népek közötti kapcsolatok további erősítése mellett; szerinte ehhez leginkább a fiatalok elérésén keresztül vezet az út. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország évente 850 ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács országaiból érkező diákok számára, s a program iránti komoly érdeklődést jól jelzi, hogy idén mintegy 4900-an jelentkeztek. A tárcavezető rámutatott, hogy jelenleg különösen nagy figyelem irányul a közép-ázsiai térségre az afganisztáni nemzetközi beavatkozás kudarcát követően, amelynek nyomán rendkívül aggasztóvá vált az ottani biztonsági helyzet, és joggal lehet tartani egy masszív illegális migrációs hullámtól.
A magyar kormány rendkívül felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek országuk elhagyására bátorítják az afgánokat, és nem fog hozzájárulni olyan döntésekhez, amelyek a régió destabilizálásával járhatnak
– szögezte le. Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország erősíteni kívánja együttműködését a Nemzetközi Török Kulturális Szervezettel, mivel az ország a nagy földrajzi távolság ellenére mindig is mély kapcsolatot ápolt a közép-ázsiai térséggel és Törökországgal. Kiemelte egyebek mellett a közös múltat, a magyar törzsek keletről nyugatra vándorlását, és a sztyeppei népekkel a későbbi Kárpát-medencei letelepedés ellenére is megőrzött kapcsolatokat. Hozzátette: a magyarokat időnként a „legnyugatibb keleti népnek, a legkeletibb nyugati népnek” nevezik. Emellett röviden beszélt arról is, hogy a magyar kutatók XIX. századi közép-ázsiai utazásai jelentősen hozzájárultak az orientalisztika tudományához. Példaként említette a híres Kelet-kutató, turkológus Vámbéry Ármint, aki 1863-ban fél évet töltött Xivában, hozzátéve, hogy munkájának az üzbég fél kész kiállítást szentelni a városban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
