Győzelmi mámor: a német szocdemek vezére kart lendít és már karácsonyi beszédre készül

Az összes voks összeszámlálása után a rangsor a következő:

• első a szavazatok 25,7 százalékával az SPD, amely több év óta először könyvelhetett el növekedést;
• második 24,1 százalékkal Angela Merkel uniópárti szövetsége, a CDU/CSU, amely eredmény 16 év kormányzása után rekordgyengének számít;
• harmadik 14,8 százalékkal a Zöldek, a párt történetének legjobb eredményével;
• negyedik 11,5 százalékkal az FDP, szintén javuló tendenciát mutatva;
• ötödik 10,3 százalékkal az AfD, ők a harmadik helyről csúsztak vissza kettővel, viszont két keletnémet tartományban (Szászországban és Türingiában) is az első helyen végeztek;
• hatodik 4,9 százalékkal a Die Linke, a Baloldal, amelynél így az is kérdésessé vált, hogy alakíthat-e önálló frakciót a Bundestagban.

A következő, 740 fős törvényhozásban az SPD-nek 209, a CDU/CSU-nak 196, a Zöldeknek 118, az FDP-nek 93, az AfD-nek 84 képviselője lehet, a baloldalnak pedig legfeljebb 40-nel kell beérnie.

A kormánypárt soraiban sokan vélik úgy, hogy a vereség után le kell vonni a személyi konzekvenciákat, minthogy 1949 óta az összes párt közül a CDU mostani választási eredménye mutatta a valaha volt harmadik legnagyobb visszaesést az előző választáson való részvételhez képest: a párt 8,8 százalékponttal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2017-ben. Ennél nagyobbat csak az FDP zuhant 2013-ban (9,8 százalék), illetve az SPD 2009-ben (11,2 százalék). Jegyezzük meg: Merkel kancellár már jó előre lelépett.

Átszavazók

Több mint 2,7 millióan szavaztak a CDU helyett más pártra a 2017-es választásokhoz képest. Közülük 1,4 millióan szavazhattak át a szociáldemokratákra, egymillióan a Zöldekre és 340 ezren a szabaddemokratákra.

A „favoritok” is csak listáról jutottak be

A kormánypárt favoritjai sokan be se jutottak volna az új törvényhozásba, ha nincs a pártlista. Veszített egyéniben többek között

• Annegret Kramp-Karrenbauer, Angela Merkel első utódjelöltje;
• Helge Braun, a berlini kancellária vezetője;
• Christian Lindner, az FDP elnöke;
• Dietmar Bartsch, a Die Linke kancellárjelöltje.

Blamázs blamázs hátán

A legnagyobb blamázs alighanem az, hogy még a leköszönő kancellár, Angela Merkel választókörzetében is elveszítette a CDU egyéni mandátumát. Ott, ahol 31 éven át, 1990 óta mindig Angela Merkel kapta meg a közvetlen megbízatást, és 2013-ban még 56,2 százalékkal nyert.

Mi lesz?

Az eredményeket elemezve Paul Ziemiak, a CDU főtitkára konkrétan meg is nevezte a Jamaika-koalíciót, amelyben a CDU a Zöldekkel és az FDP-vel közösen irányítana. Vigasz így alig maradt; a csalódást visszhangzó CDU-s nyilatkozatok arra szorítkoztak, hogy a demokrácia diadalát látják a megméretésben.

– jelentette ki a CNN-nek Peter Altmeier gazdasági miniszter, aki szerint az SPD győzelme sem tekinthető nagynak. Tény azonban, hogy a szociáldemokratáké lesz a legerősebb frakció a Bundestagban. Hogy aztán ebből az egészből mikorra áll össze az új kormány, egyelőre nem tudni. Nem túl biztató jel, hogy a kancellárjelöltek már a karácsonyt vetették fel, mint lehetséges új koalíciós céldátum.

– fogalmazott Olaf Scholz (vezető kép), a szociáldemokraták kancellárjelöltje.

Forrás: Index; Fotó: MTI/AP/DPA/Wolfgang Kumm