Pesti Srácok

A Fővárosi Törvényszék szerint jogsértő a BKV Zrt. közbeszerzési gyakorlata

A Fővárosi Törvényszék szerint jogsértő a BKV Zrt. közbeszerzési gyakorlata

A BKV Zrt. a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság egy korábbi döntését, amelyben jogsértőnek minősítette a közlekedési vállalat magatartását egy közbeszerzési eljárás bírálati határidejének be nem tartása miatt, és ezért bírságot szabott ki rá. A törvényszék szeptember végén elutasította a BKV Zrt. keresetét, azaz helybenhagyta a döntőbizottság határozatát – olvasható a Közbeszerzési Hatóság honlapján.

A BKV Zrt. 2019. január 7-én tette közzé a multifunkciós tehergépjárművek beszerzésének tárgyában indított eljárását, de a bírálati és a döntéshozatali határidőt – a törvény szerint 30 + 60 nap áll a rendelkezésre – nem tartotta be, azt jelentősen túllépte és csak 540 nap után hozta meg az eljárást lezáró döntést. Habár csak egy ajánlat érkezett a felhívásra, a vállalat több mint egy évig nem hirdetett eredményt, azaz indokolatlanul hosszú ideig tartott a bírálati szakasz – írja a kozbeszerzes.hu. Ezért a Közbeszerzési Hatóság hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A szervezet megvizsgálta az ügyet, és 2021. február 8-i határozatában kimondta: a közlekedési vállalat ebben a közbeszerzési eljárásban törvénysértést követett el, ezért pénzbírságot – ötmillió forintot – szabott ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy a több mint egy éven át húzódó bírálati szakasz azon túl, hogy a hazai közbeszerzési törvénybe ütközik, ellenkezik az uniós irányelvekkel is, mert se nem gyors, se nem hatékony egy olyan közbeszerzés, ahol ennyit kell várni a döntésre. A BKV Zrt. a Fővárosi Törvényszéken támadta meg ezt a határozatot, de a bíróság elutasította a keresetet, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hasonló jogsértő beszerzési gyakorlattal szembesült a BKV Zrt. számos más közbeszerzésénél is. Mint kiderült, a vállalat ezt követően is többször túllépte a szerződéskötés Kbt.-ben foglalt határidejét. A legsúlyosabban akkor sértette meg, amikor azt 777 nappal később zárta le. A dobogó képzeletbeli második helyére a fent említett eset került, a bronzérmes pedig egy 508 napos csúszás lett. További három esetben – 384 nap, 361 nap, 310 nap – is jelentősen túllépte a 30 + 60 napos bírálati határidőt. Ráadásul, ugyanezen okból kifolyólag, jelenleg is folyamatban van a társasággal szemben egy újabb jogorvoslati eljárás.

PestiSracok facebook image

Forrás: közbeszerzés.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)