Pesti Srácok

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak Bidenben

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak Bidenben

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak abban, hogy Joe Biden amerikai elnök megoldja a járvány okozta problémákat – derül ki az Axios nevű amerikai hírportál és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat kedden közzétett felméréséből. A közvélemény-kutatás adatai szerint a republikánusok mindössze 2 százaléka mondta azt, hogy „nagyon” bízik az elnökben, de a demokrata pártiak körében is 45-ről 33 százalékra esett ez a mutató. A demokraták nagy része – 81 százalékuk – állította azt, hogy még „bizonyos mértékig” bízik Bidenben, de ez az arány is elmarad a júniusi 88 százaléktól. A politikailag független válaszadók körében azok száma, akik „nagy mértékben” bíznak Bidenben, 17-ről 11 százalékra csökkent június óta.

A megkérdezett amerikai felnőttek mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy az élete várhatóan hat hónapon belül visszatérhet a koronavírus előtti kerékvágásba. Ugyanerre a kérdésre júniusban még az emberek 36 százaléka válaszolt igennel. Megháromszorozódott – a júniusi 9-ről 30 százalékra nőtt – azoknak az amerikaiaknak a száma, akik úgy gondolják, hogy egy év is eltelhet, mire az életük visszatérhet a rendes kerékvágásba. Szakértők szerint ez nem kedvező fejlemény Biden számára, aki azt ígérte az amerikai polgároknak, hogy úrrá lesz a koronavírus-járványon.

– fogalmazott Cliff Young, az Ipsos amerikai közügyekkel foglalkozó elnöke az Axios hírportálnak adott nyilatkozatában. Young kifejtette: Biden politikájának fő iránya az volt, hogy képes megoldást találni a járványra és a Covid-19 okozta problémákra.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá.

– mondta az Axiosnak Chris Jackson, az Ipsos alelnöke.

– fogalmazott Jackson, majd leszögezte:

A közvélemény-kutatás azt is megállapította: nincs egyetértés a megkérdezettek között abban, hogy mit kell tenni azokkal a munkavállalókkal, akik nem hajlandóak betartani az oltási előírásokat. A válaszadók 14 százaléka szerint ezeket a dolgozókat el kell bocsátani, 29 százalékuk szerint semmi nem történhet velük, 22 százalékuk azt mondta, hogy fizetés nélküli szabadságra kell küldeni őket, 21 százalékuk szerint távmunkában kellene dolgozniuk, a válaszadók 14 százaléka pedig azt mondta, nem tudja, mi történjen az oltást elutasítókkal. A demokrata párti szavazók többsége azt támogatta, hogy bocsássák el őket, vagy vonják meg a fizetésüket. A republikánusok közül az elbocsátást, mint megoldást, a válaszadók mindössze 4 százaléka támogatta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.