Pesti Srácok

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak Bidenben

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak Bidenben

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak abban, hogy Joe Biden amerikai elnök megoldja a járvány okozta problémákat – derül ki az Axios nevű amerikai hírportál és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat kedden közzétett felméréséből. A közvélemény-kutatás adatai szerint a republikánusok mindössze 2 százaléka mondta azt, hogy „nagyon” bízik az elnökben, de a demokrata pártiak körében is 45-ről 33 százalékra esett ez a mutató. A demokraták nagy része – 81 százalékuk – állította azt, hogy még „bizonyos mértékig” bízik Bidenben, de ez az arány is elmarad a júniusi 88 százaléktól. A politikailag független válaszadók körében azok száma, akik „nagy mértékben” bíznak Bidenben, 17-ről 11 százalékra csökkent június óta.

A megkérdezett amerikai felnőttek mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy az élete várhatóan hat hónapon belül visszatérhet a koronavírus előtti kerékvágásba. Ugyanerre a kérdésre júniusban még az emberek 36 százaléka válaszolt igennel. Megháromszorozódott – a júniusi 9-ről 30 százalékra nőtt – azoknak az amerikaiaknak a száma, akik úgy gondolják, hogy egy év is eltelhet, mire az életük visszatérhet a rendes kerékvágásba. Szakértők szerint ez nem kedvező fejlemény Biden számára, aki azt ígérte az amerikai polgároknak, hogy úrrá lesz a koronavírus-járványon.

– fogalmazott Cliff Young, az Ipsos amerikai közügyekkel foglalkozó elnöke az Axios hírportálnak adott nyilatkozatában. Young kifejtette: Biden politikájának fő iránya az volt, hogy képes megoldást találni a járványra és a Covid-19 okozta problémákra.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá.

– mondta az Axiosnak Chris Jackson, az Ipsos alelnöke.

– fogalmazott Jackson, majd leszögezte:

A közvélemény-kutatás azt is megállapította: nincs egyetértés a megkérdezettek között abban, hogy mit kell tenni azokkal a munkavállalókkal, akik nem hajlandóak betartani az oltási előírásokat. A válaszadók 14 százaléka szerint ezeket a dolgozókat el kell bocsátani, 29 százalékuk szerint semmi nem történhet velük, 22 százalékuk azt mondta, hogy fizetés nélküli szabadságra kell küldeni őket, 21 százalékuk szerint távmunkában kellene dolgozniuk, a válaszadók 14 százaléka pedig azt mondta, nem tudja, mi történjen az oltást elutasítókkal. A demokrata párti szavazók többsége azt támogatta, hogy bocsássák el őket, vagy vonják meg a fizetésüket. A republikánusok közül az elbocsátást, mint megoldást, a válaszadók mindössze 4 százaléka támogatta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.