Fokozódik a rezsipánik Nyugaton, a magyar kisfogyasztóknak nincs mitől tartaniuk
Az európai lakosok ezen a télen lényegesen többet fognak fizetni a fűtésért, tankolásért, elektromos áramért, mint egy évvel ezelőtt, sokan dideregni is fognak. A holland kormány már javasolt is egy plusz pulóvert estére a lakásban. Az úgynevezett megújuló energiaforrások messze nem képesek kielégíteni a növekvő igényeket. A fosszilis energia megadóztatása és a szén-dioxidadó pedig csak tovább rontanak a helyzeten. Itthon a kisfogyasztóknak nincs mitől tartaniuk. Andreas Unterberger, a Börsen-Kurier újságírója, a Die Presse és a Wiener Zeitung volt főszerkesztője szerint óriási hiba volt az atomerőművek és a szénerőművek leállításáról határozni. Kérdés, hogy lesz-e bátorsága bárkinek ezt bevallani, és visszakormányozni a hajót – olvasható a hirado.hu oldalon.
Andreas Unterberger a Kossuth Rádiónak nyilatkozva kifejtette, megítélése szerint Németország elszámolta magát. Amit Németország az elmúlt években tett, illetve amit a következő évekre elhatározott annak nem csak a németek számára, hanem egész Európa számára katasztrofális következményei lesznek, az atomerőművek és a szénerőművek egyidejű leállításáról van szó.
Kockázatos jövő
Ha ezeket megszüntetik és csak a relatív bizonytalan zöld energiára, napelemekre, szélerőművekre építik az energiaellátást, akkor egy nagyon kockázatos jövő felé haladnak, amelyben egyre gyakrabban fenyeget majd áramkimaradás. Az újságíró szerint a szénerőművek leállítását a széndioxid-kvóta, a klímacélok elérése teszi szükségessé, mindez komolyabb ellenállást váltott ki a keleti szövetségi államokban, a volt NDK-s területeken, ahol a szén mindig fontos szerepet játszott. Ennek ellenére megszületett a döntés.
Ettől függetlenül tulajdonképpen a kancellár asszony, illetve a kormány spontán döntöttek úgy, hogy leállítják az atomerőművek áramtermelését is, mert a fukusimai katasztrófa, amit cunami okozott annyira megijesztette őket. A politikusok a média hatására is úgy érezték, hogy lépniük kell. Anélkül döntöttek így, hogy komolyabb tanulmányokat folytattak volna, hogy hogyan látják majd el ezután energiával Németországot, illetve Európát
– fogalmazott.
Németország és Ausztria áramot exportál
Kiemelte, hogy hozzátartozik mindehhez, hogy Németország, csakúgy, mint Ausztria, amelyik évtizedekkel ezelőtt szintén az atomenergiából való kiszállás mellett határozott, áramot exportál. Németország elsősorban Franciaországból, amelynek nagy része atomerőművekben előállított, Ausztria pedig a csehektől importál áramot. Bár itt még az alpesi adottságok miatt viszonylag sok vízerőmű működik, de ezek nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket és nem is lenne helyes minden alpesi völgyet vízerőművekkel beépíteni.
Persze, jól látszik, hogy nem lehet lemondani róla. De a politikában, a populista politikában sokszor irreális kívánságokat hangoztatnak. Egyrészt meg akarjuk védeni a bolygót a szén-dioxidtól, a fenyegető felmelegedéstől, de közben lemondunk az atomenergiáról. Ez lehetetlen. Sajnos nem először fordul elő a történelemben, hogy pártpolitikai érdekek miatt olyasmit hitetnek el az emberekkel, amely valójában lehetetlen
– nyilatkozta az osztrák újságíró.
Forrás: hirado.hu; Fotó: nemetorszagi-magyarok.de
