Pesti Srácok

Részeg volt, nem náci – A balliberális médiában mentegeti magát a karlendítő jobbikos

Részeg volt, nem náci – A balliberális médiában mentegeti magát a karlendítő jobbikos

Interjút adott a 24.hu-nak Farkas Péter Barnabás, aki náci karlendítése miatt került be az előválasztás során a hírekbe. Az akkor még Ózd alpolgármestereként tevékenykedő jobbikos politikusról szeptember közepén került elő egy fotó, amelyen náci karlendítésre hasonlító mozdulatot végez. A politikust a Chorzówtól nem messze fekvő Katowicében, a Szilézia történetét bemutató múzeumban fotózták le, ahol épp egy, a kiállítás részeként zsidóellenes feliratokkal ellátott épület előtt áll.

Farkas Péter Barnabás a katowicei holokausztinstalláció előtt készített karlendítős fotóival került be a hírekbe. A botrány hatására elbukta az ellenzéki előválasztást, a minap pedig alpolgármesteri posztjáról is lemondani kényszerült – erről beszélgetett a 24.hu újságírójával. Az interjúban Farkas Péter Barnabás elismételte:

Farkas Péter Barnabás először még csak azt mondta, rágalmazás azt állítani, hogy náci karlendítést végez a fotón, és csak integetett ismerőseinek. Előkerült róla azonban egy második fotó, amelyen már félreérthetetlennek tűnik a mozdulat, Farkas Péter Barnabás ezek után már arról kezdett beszélni, hogy részeg volt a karlendítéses kép készültekor. Arra a kérdésre, hogy „Be lehet rúgni annyira, hogy egy negyvenközeli diplomás benáculjon egy letömeggyilkolt emberek emlékére állított installáció előtt?”, a jobbikos politikus annyit válaszolt:

PestiSracok facebook image

Farkas Péter Barnabás az interjúban aztán arról beszél: az első fotóján lévő mozdulat nem biztos, hogy karlendítés, a második viszont karlendítésnek látszik. Azt ugyanakkor nem ismerte el, hogy az tényleg karlendítés.

– mondta Farkas, aki azóta lemondott alpolgármesteri pozíciójáról.

Forrás: 24.hu; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)