Pesti Srácok

Lengyel igazságügyi miniszter: a lengyel alkotmánybíróság szembeszállt az uniós szervek fokozódó jogi agressziójával

Lengyel igazságügyi miniszter: a lengyel alkotmánybíróság szembeszállt az uniós szervek fokozódó jogi agressziójával

Szembeszállt az uniós szervek fokozódó jogi agressziójával a lengyel alkotmánybíróság, amikor az uniós jog és a lengyel alkotmány viszonyáról megállapította, hogy az utóbbi a legmagasabb jogi aktus Lengyelországban – jelentette ki pénteken Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter.

Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártot képviseli a lengyel kormányban, a varsói alkotmánybíróság előző napi döntését kommentálta sajtóértekezletén. A taláros testület úgy találta: összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal az uniós alapszerződések egyes előírásai, illetve az, ahogyan ezeket az Európai Unió Bírósága értelmezi.

– értelmezte az ítéletet Ziobro. A döntés szerinte nagyon fontos "a Berlin, valamint más európai fővárosok által támogatott uniós szervek növekedő jogi agressziója" fényében. Ezen agresszió célja az, hogy Lengyelországot mintegy gyarmati országnak kezeljék, mely alkotmánya felett még magasabb rendű jogi aktusok állnak, ezeket pedig a lengyel állampolgárok által meg nem választott szervek hozták meg – érvelt Ziobro. Képmutatással és cinizmussal vádolta meg a lengyel ellenzéket, nevezetesen a fő ellenzéki pártot, a Polgári Platformot irányító Donald Tusk volt kormányfőt. Bírálta, hogy jelenleg az uniós alapszerződések elsőbbségét hangoztatják, miközben nemrégen még a kormányellenes tüntetések jelképeként éppen a lengyel alaptörvényt használták. Az ellenzéki többségű lengyel parlamenti felsőház, a szenátus pénteken megszavazta a Lengyelország EU-tagságáról szóló határozatot, melyben a lengyel alkotmány alapelveit, valamint az állami érdeket sértőnek minősítették a csütörtöki alkotmánybírósági döntést. A szenátorok aggodalmukat fejezték ki, hogy az ítélet "jogi értelemben előrejelzi Lengyelország kilépését az EU-ból". A határozat mellett a száz fős szenátusban 51 honatya szavazott, 47-en ellenezték ezt, ketten nem voltak jelen. Az alkotmánybíróság csütörtökön azt követően döntött, hogy Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára megvizsgálta az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki csütörtök éjjeli Facebook-bejegyzésében megírta: az ítélet megerősítette azt, ami "betű szerint levezethető a lengyel alkotmányból". Rámutatott: hasonló következtetésre jutottak az utóbbi években több uniós tagállam alkotmánybíróságai is. Aláhúzta: Lengyelország helye az európai nemzetek családjában van és lesz, de megengedhetetlen, hogy "másodrangú államként" kezeljék.

PestiSracok facebook image

– olvasható Morawiecki bejegyzésében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/PAP/Rafal Guz

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.