Márki-Zay elbúcsúzna a rezsicsökkentéstől és büntetné az embereket: a csütörtöki vita már sokkal barátibb volt a miniszterelnök-jelöltek között
A szerdai puskaporos RTL-es vita után csütörtökön is egymásnak esett a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt-jelölt. A két politikust a Greenpeace és a HVG hívta meg, de most inkább mindenben egyetértettek egymással, nyoma sem volt durva személyeskedésnek. Napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről beszélgettek: volt szó a paksi atomerőmű bővítéséről, illetve arról, hogy ki tehet róla, továbbá az is szóba került, ki mire tanítja a gyermekét, és miért csak addig jutottak el, hogy a gyermekeik szelektíven gyűjtik a szemetet.
Nem nagyon kapott hangot az előválasztási kampányban és programokban a környezetvédelem a Greenpeace és a HVG szerint, ezért lebonyolítottak egy ezzel kapcsolatos vitát a miniszterelnök-jelölt-jelöltek között, hogy ütköztessék véleményeiket, de egyikük zöldebb volt, mint a másik: komoly, ölre menő vita nem is bontakozott ki Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között – csalódott, aki erre számított. A DK jelöltje korábban a zöld világlátással korábban azt mondta, hogy gyermekeit felelősen nevelte, például szelektíven gyűjtötték a hulladékot, azonban elismerte, hogy sokkal többet is tehetne a környezetvédelem érdekében.
Márki-Zay szintén gyermekei edukálásával (kérdés, hogy azt is vajon felpofozásukkal érte-e el) kampányolt, majd előhozta Hódmezővásárhelyt is, ahol redukálták az autóhasználatot, mert rengeteg a kerékpáros, mindenhova el lehet azzal jutni. A HVG a vitát megelőzően azt írta, hogy nyáron a Greenpeace körkérdést tett fel a miniszterelnök-jelölteknek arról, hogy mit terveznek tenni a klímaváltozás ellen. A kérdést Orbán Viktor is megkapta; sem ő, sem Márki-Zay Péter nem válaszolta ezt meg akkor. Dobrev szerint akkor még nem volt fontos neki.
Dobrev Klára a vitában a pályázatírásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy 2002-ben, amikor az EU-s tagságra készült az ország, akkor senki nem tudta, hogy hogyan kell EU-s pályázatot írni. Ezért született egy törvény, hogy a magyar bürokráciában könnyebben lehessen pályázni, EU-s támogatási pénzeket lehívni. Ezt állítása szerint a Fidesz szerint kihasználja, visszaél vele, így vissza kell vonni a törvényt. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy a 2010 előtti kormánynak katasztrofális a múltja, és állítása szerint kiváló pályázatokat tudnak írni itthon.
Magyar erőműbe magyar atomot?
A paksi erőmű bővítésével kapcsolatban alakult ki az első nézeteltérés, amikor arról volt szó, ki is tehet arról, hogy Paks–2 megépül-e. Dobrev persze mindent a kormányra akart kenni – azt azonban elfelejtette, hogy 2010 előtt már rábólintottak és megszavazták, azonban Dobrev állítása szerint csak előkészítő tanulmányokat rendeltek.
Mindaddig, amíg nem lesz elég megújuló energiaforrás, az atomenergia a legtisztább
– mondta Márki-Zay, aki azzal erősködött, hogy diplomája és tapasztalata van a téren, Paks–2-t rossz gazdasági döntésnek tartja, ám nem környezetvédelmi katasztrófa. A Mindenki Magyarországa Mozgalom politikusa azt mondja, az a problémája, hogy verseny nélkül adtak a Roszatomnak tendert; állítása szerint a beruházás nem térül meg, de nem az atommal, hanem a szerződéssel van a baja. Erre Dobrev úgy reagált, hogy azonnal le kell állítani bármit, ami Paks–2-vel kapcsolatos.
Rengeteg uniós pénz fog jönni megújuló erőforrásokra, örülnék neki, ha úgy raknák össze az országot, hogy Paks–1 se kelljen. Bele kell vágni abba, hogy tisztább energia váltsa fel a mostaniakat, de ehhez EU-s pénz kell
– mondta a DK-s politikus.
Márki Zay: át kell rakni terheket a lakosságra!
A kvótakereskedelmet Márki-Zay kiválónak nevezte. Véleménye szerint át kell rakni bizonyos terheket a lakosságra; annak a felelőssége a nagy kérdés, hogy az átállásnak milyen költségeit vállalják a lakosok. Ezzel nagyjából egyetértett Dobrev is: azt mondta, szerinte nem populizmus, hogy ne az emberek fizessék az átállás költségeit. Szerinte a legnagyobb szennyezők fizetnek a legkevesebbet, ezért úgy véli, hogy ahhoz, hogy kivédjük a klímakatasztrófát, valahogyan igazságosan kell elosztani az átállás költségeit. Gyurcsány felesége elmondta: minden beruházásnál figyelembe kell venni a környezetvédelmi lábnyomot, ez alapján kell kiszabni minimumadót.
Fizessen a szennyező
– közölte. A Molt Dobrev "zöldebb irányba" akarja tolni, ám sokat bírálta a céget, mert szerinte rossz az üzletpolitikája, adófizetői pénzt is használ, nem működő cégeket vásárol fel, de azt elismerte, hogy kulcscége a magyar gazdaságnak.
Őket állami rendelkezésekkel, támogatásokkal kell zöldebb irányba tolni, nem engedni, hogy szállodákat építsen a horvát tengerparton
– fogalmazott Dobrev.
Márki-Zay ezután páros lábbal szállt bele a rezsicsökkentésbe
A hódmezővásárhelyi városvezető úgy fogalmazott, hogy a rezsicsökkentés túlfogyasztáshoz vezet. 2008-ban elszálltak az Egyesült Államokban a benzinárak; ekkor azt látta, hogy azok, akik SUV-okkal jártak dolgozni, azok hibridre váltottak, közösen utaztak. Ehhez mindenkinek kell éreznie kell az energiaár-növekedést, a végén mindent a fogyasztó fizet; aki nem ezt mondja, az populista szerinte. A polgármester állítása szerint a rezsicsökkentés egy felelőtlen dolog, káros hatása van a környezetvédelemre is.
A rezsicsökkentés a tehetőseknek is kedvezményeket ad, nemcsak a szegényeknek, a benzinárban sem kellenek szociális komponensek
– közölte. Dobrev ezután Márki-Zayt érzéketlennek titulálta: azt mondta, hogy a minimális fogyasztást ingyen kell adni, a hibrid autó pedig nagyon drága. Azt mondta, az fogyaszt kevés benzint, aki gazdag; aki sokat fogyaszt, az szegény és régi autót használ, őt nem lehet büntetni.
A naperőművekkel kapcsolatban Márki-Zay azt állította, hogy a hálózat nem bírja a naperőműveket; ez szerinte külföldön is problémákhoz vezetett, de a helyi energiatermelést, a háztartások saját fogyasztásának megtermelését elő kell segíteni állami támogatásokkal is. Márki-Zay támogatta, hogy legyen új panelprogram uniós pénzből, és szerinte ösztönözni kéne a nyílászárócserét és olcsó bojlerekkel kéne elősegíteni a zöldítést, mert csökkentené az energiafelhasználást.
A levegőszennyezéssel kapcsolatban is volt egy minimális ellentét, hiszen Márki-Zay azt mondta, hogy általában azok tüzelnek gumival, akik amúgy nem szorulnak rá, csak ez olcsóbb, így edukáció, tilalom és büntetés kell. Dobrev úgy reagált, hogy nem érti, miért kell büntetést belevinni, hiszen szerinte pont azok égetik el a gumit, akik nincstelenek.
