Varga Judit: az EU sosem lesz Európai Egyesült Államok
Az „állandóan mélyülő, egyre több Európa” szerződésekben megjelenő gondolata mindig csak problémát okozott, ezért jó lenne megszabadulni tőle és visszaadni a hatásköröket a tagállamoknak, ha a közös megoldás nem működik – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön, Budapesten, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kerekasztal-beszélgetésén.
Varga Judit azt mondta, hogy a koronavírus-járvány ellen nem volt képes összehangolt, együttes fellépésre az Európai Unió.
Magyarország viszont sikeres volt, miután önállóan cselekedett: kormánya felismerte, hogy a legfontosabb az állampolgárok megvédése, és nem csupán az uniós keretből szerzett be védőoltásokat
– jelentette ki. Kiemelte: meg kell ragadni a mostani pillanatot, amikor a magyarok is lehetőséget kaptak arra, hogy mozgassák az EU kereteit. Egyenrangú európai tagállamként Magyarország csaknem húszéves tapasztalata elegendő „muníciót” ad ahhoz, hogy megmondja, milyen lenne egy mindenki érdekét szolgáló Európa: erős, keresztény kontinens, amely vezető szerepet játszik a globális térben. A miniszter kijelentette, hogy nem szabad szuperállamot építeni, az EU sosem lesz Európai Egyesült Államok.
Nem lehet kiszervezni a felelősséget nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k), amelyeket soha senki nem választott meg, nem hatalmazott fel önálló politizálásra
– vélekedett.
Szerbiát fel kell venni az EU-ba, mert szimbolikus jelentőséggel bír a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok körében
– hangoztatta Varga Judit. Szavai szerint őt sokszor Európa-ellenesként jellemzik, pedig ez nem igaz. Azt mondta, hogy valaki akkor áll igazán Európa mellett, ha képes kritikával tekinteni a közösségre.
Az unió alapítói nem szoktak hozzá ahhoz, hogy felborulhat az általuk megszokott erőegyensúly, paradigmaváltások következhetnek be
– jelezte az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bővítés nem könnyű, egyfajta fáradtság tapasztalható.
Szerbia csatlakozási céldátuma 2025, egyes kormányok azonban valójában késleltetni akarják a folyamatot
– mondta. Trócsányi László úgy vélekedett, hogy az EU-nak 2004 óta nem volt nagy sikeres projektje.
Kudarcok sora jellemezte a közösséget
– mondta, megemlítve a pénzügyi krízist, a migrációs válságot, a britek kilépését (Brexit) és a koronavírus-járvány kezelését.
Pedig az unió a sikertörténetekhez szokott hozzá
– jegyezte meg. Hozzátette: Európa rossz hangulatát próbálják „rákenni” egyesekre, például Magyarországra. Az EP-képviselő azt mondta, hogy az EU a centralizáció irányába halad.
Magyarország viszont úgy gondolja, hogy Európában nincsen centrum, mert mindenki a középpontban található
– jelentette ki. Problémaként említette, hogy a kultúra fogalma hiányzik az európai gondolkodásból.
Minden országnak van nemzeti kultúrája, és szeretne ragaszkodni ezen gyökerekhez
– hangoztatta, hozzátéve, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti identitás megőrzésének. Trócsányi László úgy fogalmazott, hogy Európa két felét csupán jogilag egyesítették: a nyugati államok még mindig nem tekintik egyenrangúaknak a keletieket.
Pedig tiszteletnek kellene öveznie a különböző álláspontokat, ideológiai misszionáriusokra nincsen szükség
– jelentette ki.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
