Pesti Srácok

Az uniós bíróság szerint is visszaélt monopóliumával a Google

Az uniós bíróság szerint is visszaélt monopóliumával a Google

A Gazdasági Versenyhivatal közleménye szerint az Európai Törvényszék helybenhagyta az Európai Bizottság a Google-re kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát, egyúttal kimondta: a cég visszaélt erőfölényével.

Az Európai Bizottság 2017 nyarán rótta ki a bírságot a Google-re; a vállalat jogorvoslattal élt a határozattal szemben, amelyet most elutasítottak. A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük. Az amerikai cégnél folytatott vizsgálat feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A vállalat tehát jogsértő módon biztosított előnyt saját árösszehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben. A cég ezzel akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A GVH megjegyezte, hogy a döntés megerősítőleg hathat a hazai versenyhatósági vizsgálatokra is. A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy a Google keresőjében dalcímekre megjelenő dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását.

A magyar versenyhatóság az Európai Bizottsághoz hasonlóan különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A GVH a Google számára korábban már írt elő kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán, és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását – emlékeztettek a közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Trendy Designe

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)