Pesti Srácok

Both Miklós lett a Hagyományok Háza új főigazgatója

Both Miklós lett a Hagyományok Háza új főigazgatója

Both Miklós zeneszerző, előadóművész, néprajzkutató veszi át november 19-től a Hagyományok Háza vezetését; az új főigazgató kinevezése öt évre szól – jelentette be az intézmény keddi állománygyűlésén Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

– méltatta az államtitkár az intézményt megalapító és most leköszönő főigazgató, Kelemen László húszéves vezetői tevékenységét. Mint hozzátette, az utódlás is példaértékűen zajlott, hiszen Kelemen László az elmúlt másfél évben megismertette a Hagyományok Háza működését Both Miklóssal, aki aztán a hivatalos főigazgatói pályázaton is elnyerte a kinevezést. Both Miklós köszönetet mondott, amiért az elmúlt időszakban részleteiben megismerhette az intézményt és annak minden munkatársát. Közölte továbbá: sok átalakítást tervez, de az elődje által képviselt értékek szellemében. Kelemen László elmondta: biztos benne, hogy Both Miklós vezetésével korábban nem látott, magas szintekre jut a Hagyományok Háza.

Fekete Péter az MTI kérdésére elmondta, hogy Kelemen László feladata a jövőben a Hagyományok Háza Hálózat kiépítése lesz Erdélyben az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetőjeként. A leköszönő főigazgató két évtizedes munkáját méltatva kiemelte, hogy a Hagyományok Háza esetében egy 250 főt alkalmazó nemzeti kultúrstratégiai intézményről van szó, ahol a tudományos és gyűjteményi munka, a társulati lét, a művészeti produkciók létrehozása és a közművelődési feladatok ellátása egy házon belül jelenik meg.

PestiSracok facebook image

– fűzte hozzá. Fekete Péter hangsúlyozta: nemcsak a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó felújítása és beüzemelése, hanem az országos Hagyományok Háza hálózat felépítése is Kelemen László nevéhez kötődik.

– szólt az új főigazgatóról Fekete Péter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)