Deutsch Tamás: meg fogjuk védeni a szabadságot, ahogy megvédtük az elmúlt ezer esztendőben is
A magyarok a legfontosabb értéknek a szabadságot tartják. Ezt a szabadságot meg is fogjuk védeni, ahogy megvédtük az elmúlt ezer esztendőben is – hangsúlyozta Deutsch Tamás a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviselete által szervezett Szabadság című konferencián.
Az Európai Parlament konzervatív és kereszténydemokrata képviselői tartottak eszmecserét szerdán, Brüsszelben. Az eseményen Deutsch Tamás, az EP Fidesz-delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy
nekünk mindig meg akarták mondani, ránk akarták kényszeríteni, hogyan éljünk: mi legyen a vallásunk, mi legyen az államformánk, milyen nyelvet tanuljunk meg kötelezően, milyen legyen a viszonyunk más nemzetekkel.
Kiemelte, hogy a XXI. században is még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy elvehetik a szabadságunkat.
Még mindig vannak olyanok, akik azt tartják, minden csak úgy helyes, ahogy ők mondják. Ők az elnyomás érzékenyítői, akik szétvernének mindent, amire a szabadságunk alapul, a családjaink összetartó erejét, a házasság és a gyereknevelés hagyományos formáját, a szabad gondolkodáson alapuló, vitázó közösségeinket, az egyházainkat, majd végül a nemzeti szuverenitásunkat is
– tette hozzá. Deutsch Tamás szerint a szabadságért
ma más a harctér és mások az eszközök; az elnyomás érzékenyítőinek eszköztára: jogállami kondicionalitás, brüsszeli meghallgatások, nyílt társadalom, pénzügyi és jogi szankciók, egyenlő házasság, NGO-kampányok, az ábécé lassan minden egyes betűjét magába foglaló indoktrináció.
Az EP a szélsőbalos civil szervezet szerepét játssza
Hidvéghi Balázs fideszes politikus arról beszélt, hogy
harminc évvel a kommunista diktatúra összeomlása után az EU-ban egyre jobban kurtítják szabadságunkat.
Mint mondta, mára már nem világos, hogy mi az EU célja, de Európában nemzetek és szuverén nemzetállamok vannak, amelyeknek együtt kellene működniük. Az uniós intézmények – különösen az Európai Bizottság és az EP – arroganciája aláássa a kölcsönös bizalmat, ellehetetlenítve az együttműködést. A képviselő szerint az EU jó néhány területen kudarcot vallott: a Brexit, a migrációs válság és a jelenlegi energiaár-válság „hatalmas bukásnak” minősül. Hozzátette: az uniós intézmények eltávolodtak az eredeti alapoktól, az EP például a büntetőhatóság vagy szélsőbalos civil szervezet szerepét játssza. Rámutatott: vannak olyan területek, ahol az EU-ra nem szabtak szerepet, mint például a gyereknevelés, a családpolitika, a család fogalmának vagy a kereszténység szerepének meghatározása. Hidvéghi Balázs kiemelte: ha valamit együtt szeretnénk alkotni, akkor ahhoz meg kell egymás különböző értékeit értenünk. Emellett ki kell állnunk a többségért, akik hisznek a hagyomány jelentőségében és akiket a baloldal magukra hagy, mert nem kérnek a radikális eszmékből.
A közép-európaiaknak erős a szabadságszeretetük
Gál Kinga fideszes EP-képviselő elmondta: Közép-Európa volt a XX. század nagy vesztese, népeit egymás ellen ugratták, viszont a XXI. században arra kell összpontosítani, ami összeköt. A politikus hangsúlyozta: a közép-európaiaknak erős a szabadságszeretetük, a hagyományos kultúrához és értékhez való ragaszkodás, hiszen ebben a térségben mindannyian megharcoltak érte a kommunizmussal szemben.
Európát szeretnénk megtartani olyannak, amilyennek megörököltük: illegális migráció helyett családpolitikát, erős gazdasági együttműködést és az érdekegyeztetést látjuk azoknak a pilléreknek, amelyekre stabilan épül a V4 szoros együttműködése
– hangsúlyozta.
Az őshonos nemzeti kisebbségekről pedig végre tudunk közösen úgy gondolkodni, mint hidakról egymás irányába. Az Európa jövőjéről szóló diskurzusban Közép-Európának együttesen kell képviselnie ezeket a szempontokat
– emelte ki.
A szabadságért mindig meg kell harcolni
Győri Enikő fideszes EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a szabadság rendkívül fontos a közép-európaiaknak, olyasvalamit jelent, amit soha nem lehet „biztosra venni” és amiért mindig meg kell érte harcolni, ahogy a magyarok is tették lázadva a szovjet kommunista diktatúra ellen 1956-ban.
Remélhetőleg ma már nem vér által vívjuk ki a szabadságot, hanem tiszta érveléssel. Az európai szabadságot külső kihívások fenyegetik, az illegális migráció és a terrorizmus, de vannak belső kísérletek is, mint például bizonyos mozgalmak véleménydiktatúrája
– emelte ki.
Nő az agresszivitás Brüsszelben és a baloldalon
Javier Zarzalejos, az Európai Néppárt spanyol képviselője a polgári értékek erősítésére bíztatott, míg Hermann Tertsch, a VOX spanyol párt európai képviselője szerint nő az agresszivitás Brüsszelben és a baloldalon egyaránt, azért, mert félnek, hogy a következő Európai Parlamentben mások lehetnek az erőviszonyok. Harald Vilimsky, az osztrák Szabadságpárt EP-képviselője szerint az EU-ban ellehetetlenítik azt, aki eltér a főáramtól. Ez nem hívható így működő demokráciának, mert nincs vitalehetőség. Alexandrs Vondra cseh képviselője kijelentette: az egyre szorosabb unió ideológia egyet jelent a még inkább Brüsszel központú EU-val.
Ez igazi méreg
– tette hozzá. Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az egyre szélsőségesebb baloldal legyőzése érdekében gyakorlatias eszközökkel kell a jobboldali értékek mellett kiállni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
