Pesti Srácok

Gulyás Gergely: a Nézőpont Intézet szerepe kiemelt fontosságú a magyar közéletben

Gulyás Gergely: a Nézőpont Intézet szerepe kiemelt fontosságú a magyar közéletben

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelt fontosságúnak nevezte a Nézőpont Intézetnek a magyar közéletben betöltött szerepét szerdán, Budapesten. Gulyás Gergely a kutatóintézet alapításának 15. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen közölte: ma már nemcsak a múlt értelmezése és újraértelmezése folyik, hanem a jelen értelmezése is a politika tárgya, sőt, talán a legfontosabb politikai küzdelmek része.

Gulyás Gergely azt mondta: a Nézőpontnak abban van a többi között kiemelt jelentősége, hogy szakértő segítséget nyújt az aktuális események értelmezéséhez. Úgy fogalmazott: az intézet 2006-os alapításakor a magyar közélet a legnagyobb mélypontját élte át Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédének nyilvánosságra kerülése után.

– hangoztatta Gulyás Gergely, hozzátéve: a Nézőpont Intézetnek nagy szerepe van abban, hogy fontos közpolitikai döntések megalapozottan tudnak megszületni. Azt mondta: a Nézőpont a közpolitikával foglalkozó intézetek azon kisebbségéhez tartozik, amelyek nemcsak közvélemény-kutatásokat készítenek, hanem előtte mérnek is.

PestiSracok facebook image

Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke beszédében párhuzamot vont azzal, hogy Margaret Thatcher megválasztása előtt néhány évvel think tanket alapított, majd 11 éves regnálásával Nagy Britannia legtovább hivatalban lévő miniszterelnöke lett.

– jelentette ki.

Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, 2006-tól 2010-ig a Fidesz frakcióvezetője köszöntőjében felidézte, hogy emlékezetes időszakban, 2006 nyarán vetődött fel a Nézőpont megalapításának gondolata, az után, hogy a Fidesz két országgyűlési választást elvesztett. Akkor úgy vélték, azzal tudják szolgálni a polgári oldal győzelmét, ha megerősítik a háttérintézményeiket – tette hozzá. Azt mondta, 2006 és 2010 között az intézet elemzéseivel apránként, lépésről lépésre dolgozta meg a közvéleményt, újabb és újabb érveket gyártottak, szereplésükkel pedig a bizonytalan szavazókat is meg tudták győzni.

– hangoztatta a jövő tavaszi választásokra utalva Navracsics Tibor.

Győri Tibor, a Nézőpont elnöke, alapítója az eseményen a többi között arról beszélt: a kutatóintézet politológus start upként indult, azzal a céllal, hogy a nemzeti konzervatív oldalt segítse. Mráz Ágoston Sámuel, az intézet társalapítója köszönetet mondott mindazoknak, akik 15 éves működésük alatt segítették a Nézőpontot. Az intézet egyik jövőbeli céljának a közép-európai terjeszkedést jelölte meg. Büszkék arra – mondta –, hogy kormányközeli intézetként határozzák meg a Nézőpontot, és azon dolgoznak, hogy ez a jövőben is így maradjon. Az eseményen az intézet korábbi elemzői folytattak panelbeszélgetést, amelyen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy a kutatóintézetek, think tankek hitelességének kulcsa az őszinteség. Meglátása szerint a magyar jobboldalnak az a versenyelőnye, hogy őszintén beszél magáról, nem köntörfalaz, ehelyett megvallja világnézeti értékeit, szemben a baloldali intézetekkel, amelyek megpróbálják eljátszani a függetlenséget. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal alapítója a többi között személyes tapasztalatait osztotta meg az intézet 2010 előtti munkájáról. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője egyebek mellett azt hangsúlyozta: 2010 előtt azért volt szükség jobboldali kutatóintézetek létrehozására, hogy szembeszálljanak a közéletet akkor domináló hamis, baloldali magyarázatokkal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.