Pesti Srácok

Még egyetlen elnökjelöltje sincs a CDU-nak, pedig januárban itt a tisztújítás

Még egyetlen elnökjelöltje sincs a CDU-nak, pedig januárban itt a tisztújítás

A tagság bevonásával választja meg következő elnökét a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – jelentették be kedden, Berlinben. Eddig senki nem jelentette be nyilvánosan, hogy megpályázza a pártelnöki tisztséget.

A 16 év kormányzás után ellenzéki szerepre készülő párt első alkalommal választ vezetőt a tagság megkérdezése alapján. A 400 ezer párttag december 4-től, egy vagy két fordulóban szavazhat a jelöltekre. A győztest hivatalosan a január 21-én kezdődő kongresszuson választják meg elnöknek. Az újítást az alapszervezetek nyomására vezetik be. A döntés összefügg azzal, hogy a távozó elnököt, Armin Laschetet a tagság soraiban mutatkozó ellenkezés dacára tették meg a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének, és részben az egység hiányának tulajdonítható, hogy a CDU/CSU a második helyre, a szociáldemokraták (SPD) mögé szorult a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.

Az elnökség és a választmány keddi döntése alapján november 6-tól lehet jelentkezni a pártelnöki tisztségre. Ehhez legalább egy kerületi alapszervezet támogatását el kell nyerni. A tagságot november 15-től értesítik írásban a szavazásról. A jelöltek november 18-tól december 2-ig mutatkoznak be fórumokon és online rendezvényeken. A szavazás első fordulóját december 4-től 16-ig tartják. Szavazni levélben vagy online lehet majd. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok többségét, az első két helyezett részvételével második fordulót tartanak december 28-tól január 13-ig. Az eredményt január 14-én hirdetik ki. Az elnököt végül hivatalosan – az alapszabálynak megfelelően – a kongresszusi küldöttek választják meg a párt január 21-én kezdődő kétnapos hannoveri tisztújító kongresszusán. A küldöttek a tagság döntését tiszteletben tartva szavaznak majd.

A CDU-t 2000-től 18 évig Angela Merkel – jelenleg ügyvezető – kancellár vezette. A politikus 2018 októberének végén – pártja gyenge hesseni törvényhozási (Landtag-) választási eredményére reagálva – jelentette be, hogy nem pályázza meg ismét a tisztséget. A 2018 decemberi kongresszuson Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg elnöknek. Őt az idén januárban követte Armin Laschet. A pártelnök-kancellárjelölt a CDU/CSU gyenge Bundestag-választási eredménye miatt kényszerül távozásra. Eddig senki nem jelentette be nyilvánosan, hogy megpályázza a pártelnöki tisztséget. Várhatóan indul majd Friedrich Merz, a CDU/CSU Bundestag-frakció egyik korábbi vezetője, aki a 2018-as és az idei elnökválasztáson is elindult, és ismét megméretteti magát Norbert Röttgen volt szövetségi környezetvédelmi miniszter is, aki a januári választáson a harmadik jelölt volt Armin Laschet és Friedrich Merz mellett.

PestiSracok facebook image

A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékával végzett az első helyen. A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így a második számú politikai erő Németországban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)