Pesti Srácok

Orbán Balázs: a magyarok kétharmadának bizalmi indexe viszonylag magas a média iránt

Orbán Balázs: a magyarok kétharmadának bizalmi indexe viszonylag magas a média iránt

A média pluralizmusa elvesztette egyensúlyát, a magyarok kétharmadának bizalmi indexe mégis viszonylag magas a média iránt – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvasható interjúban.

A cikkben, amelyet a Mathias Corvinus Collegium múltheti médiakonferenciája apropóján készített a lap, a politikus arról beszél, hogy az internet és különösen a közösségi média elterjedésével a hagyományos média szerepe megváltozott: megszűnt a monopolhelyzete, és ma már bárki hír- vagy tartalomgyártóvá válhat. Orbán Balázs szerint azok a médiafelületek, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt még a hiteles tájékoztatás szimbólumának tekintettünk – a New York Timestól a BBC-ig –, mára egyértelműen egy progresszív politikai program kiszolgálóivá váltak. Mint fogalmazott, a liberális médiának a hiteles tájékoztatás helyett a progresszív liberális ideológia programjának a képviselete lett a legfontosabb, a nyugati konzervatívokat kiszorították a fősodratú médiából.

– fogalmazott. A politikus szerint a közép-európai országokban a helyzet jobb, mint Nyugaton, ami elsősorban a történelmi tapasztalatokból adódik. A kutatások szerint a magyar felnőtt lakosság kilencvenöt százaléka, azaz majdnem nyolcmillió fő rendszeres médiafogyasztó, ráadásul ebből hatmillió többféle forrásból tájékozódik. Ez azt jelenti, hogy a magyarok többsége – megőrizve a kommunizmusból megtanult reflexeit – óvatosan kezeli a médiából érkező információáradatot, minden véleményre kíváncsi, majd eldönti, melyik hitelesebb a számára. Kiemelte: Nyugat-Európában viszont buborékok alakulnak ki, amelyek között semmiféle átjárás nincsen. Az európai adatok szerint a magyarok hatvanhárom százalékának magas vagy középmagas a bizalmi indexe a média iránt, ami meghaladja az uniós átlagot, miközben például a németeknél vagy a dánoknál ez az arány sokkal alacsonyabb.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)